| A Múlt-kor negyedévente megjelenő, tematikus online folyóirata.

Jó étvágyat! 16. évfolyam 3. szám | Korábbi számok

Nyolc különös fogás, amely az asztalra került a történelem során

Az ókori és középkori emberek étrendjét nagyban befolyásolták a vallási előírások és az időjárási viszonyok. Egészen a 17. századig az adott évszak lehetőségei szabták meg, hogy mi kerülhetett az asztalra. Ennek ellenére a korabeli konyhaművészet korántsem volt szegényes.

Így zabálta halálra magát kedvenc édességével egy 18. századi svéd király

A történelem bővelkedik különös és bizarr halálnemekben, de Adolf Frigyes svéd király esete valószínűleg túltesz mindenen.

Akár élő macskákat vagy emberi hullákat is képes volt felfalni a bélpoklos Tarrare

A férfi, akinek bizarr állapota teljesen lenyűgözte orvosait, bármit képes volt megenni, és falánkságát semmilyen gyógyszer nem tudta csillapítani.

„Végy kétszáz bárányt... naponta!” – hogyan készültek a középkor mesés lakomái?

Egy több száz fős esküvői vacsora elkészítése ma is nagy kihívás a legjobb szakácsok számára is. Gondolhatjuk, mekkora kihívás lehetett ugyanez a középkorban.

A világ legrosszabb munkája: a bűnevő

	A különleges foglalkozás lényege az volt, hogy a bűnevő az elhunyt vétkeit ette meg egy szelet kenyér formájában.

Szigorú étkezési szabályaik miatt a templomos lovagok tovább éltek, mint a középkor átlagembere

	A 13. században ritka volt öregségben megőszülni. Még a gazdag földbirtokos férfiak számára is körülbelül 31 év volt az átlag várható élettartam.

Ötven ízű hús és erőt adó eledel – így vélekedtek régen a marháról és a disznóról

	A két állat megítélését sokminden befolyásolta a múltban, kezdve a tartásukhoz szükséges szakértelemtől egészen a vallási megfontolásokig.

„45 éve nem ízleltem húst…” – mivel érvelt egy középkori vegán a húsfogyasztás ellen?

	A középkori arab költő, Abu l-Alá al-Maarri nagyon is tudatosan döntött a napjainkban leginkább vegánnak nevezett életmód mellett.

Kétezer éves marhahúslevesre bukkantak egy kínai sírban

	Különös leletegyüttes került elő egy, a Csou-dinasztiából származó kínai sírból: egy adagedényben jól megőrződött, megfőzött szarvasmarha mellső lábszárának csontjai.

Kutyahúslevestől a kobraraguig – újabb 7 diktátor kedvenc étele

Tudta, hogy Idi Amin olykor napi 40 narancsot nyomott be, mert szentül hitte, hogy úgy hat rá, mint a Viagra? És azt, hogy Vlagyimir Putyin nagyapja főzött Sztálinnak? Vajon miért várt Kim Dzsongil férfiasságot a kutyahúslevestől? Mely vezető számára kellett egyesével kiválogatni a rizsszemeket?

Amikor a tej még barbár dolog volt: kik és hogyan emelték „rendes” étellé a tejet és a vajat?

Az ókor óta sokan gondolták már úgy, hogy a tejivás a civilizálatlan, barbár népek szokása, és hogy a „barbárság” és a tejtermékek fogyasztása között összefüggés is van. Mi miatt gondolták sokan így, és hogyan változott meg a világ véleménye a tejről?

III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek / 13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

Az E-folyóirat korábbi számai

E-folyóirat

A Múlt-kor negyedévente megjelenő, online tematikus folyóirata.

A szerkesztőség e-mail címe:
[email protected]

Főszerkesztő: Bartal Csaba

Főszerkesztő-helyettes: Ács Tibor Adrián

Felelős szerkesztő: Hunyadkürti Soma

Munkatársak: Báló Edina, Beinschróth Ilona, Fazekas Csanád, Horváth Zsanett, Mokánszki Zoltán

Múlt-kor Kulturális Alapítvány
10402166-21605772-00000000