| A Múlt-kor negyedévente megjelenő, tematikus online folyóirata.

Gyógyítók, betegségek, gyógymódok 22. évfolyam 1. szám | Korábbi számok

Hét bizarr orvosi kezelés a történelemből

Az orvostudomány az évezredek során számos képtelen kezeléssel hökkentette meg a gyógyulni vágyókat. Az epilepsziára emberi vért, a fogfájásra döglött egeret, a túlsúlyra köpölyözést, a migrénre koponyalékelést, a hisztériára kenőcsöket és szexet, a szifiliszre pedig higanyt írtak fel.

Még az orvosok sem állhattak az eltökélt betegápoló, Florence Nightingale útjába

„Isten szólt hozzám, és meghívott szolgálatra. Hevesen vágyom értelmes és rendszeres foglalatosságra, amely megéri, hogy csináljam, ahelyett, hogy semmiségekre vesztegessem az időt.” Florence Nightingale 1854. október 21-én indult útnak, hogy segítséget nyújtson a krími háború sebesültjeinek.

A heroin kifejlesztésében is közrejátszott az aszpirin feltalálója

Amikor 1899. március 6-án a berlini Császári Szabadalmi Hivatal zöld utat adott az acetil-szalicilsavnak, kevesen gondolták, hogy a készítmény néhány évtizeden belül a világ leggyakrabban használt gyógyszervegyületévé válik.

Fűző, gallér, magas talpú – halálos divatok a történelemből

„A szépségért meg kell szenvedni!” – tartja a mondás, amelyhez azonban elfelejtik hozzátenni, hogy az embereknek, akik ősidők óta próbálnak lépést tartani az éppen aktuális trendekkel, nemegyszer az életükbe került a divat követése.

Mulatozással oldotta feszült hangulatát a Royal Szállóban vesztegzár alá került vendégsereg

	„Ajándékot hoztam neked, malájok fejedelme. – Nem baj, csak szép legyen – felelte Nalaya király. Wolfgang átnyújtott a bennszülöttnek egy ultramarinkéket, mert ez kedvenc színe volt, és többet is tartott belőle a készletében. A maláj megnézte. – Az ajándék szép, de már ettem ilyent. Mit kívánsz, csúf, öreg idegen?”

Angyal a pokolban: Andrássy Ilona, a lelkiismeretes ápolónő

	„Sok a sebesült, és micsoda sebesülések! Nem lehet felismerni, hogy ezek a hörgő, ordítozó, széjjelszakított emberek fiatalok-e vagy öregek, még kevésbé elképzelni, hogy ezek az arcok valaha mosolyogtak” – írta naplójába 1916 májusában Andrássy Ilona grófnő, az olasz front egyik főnővére.

Nem nyerte el az orvosok tetszését Kresz Géza ötlete

	Képzeljük el, hogy egy napon kilépünk az utcára, és balesetet szenvedünk. Tehetetlenül fekszünk a járda kövezetén, és jobb esetben a járókelők segítségére, házi praktikákra vagyunk utalva, mert a mentőket senki sem értesíti, az intézmény ugyanis még nem létezik.

A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig

	A gyógynövények, a méz és a sarlatánok csodaszerei után 1882. március 28-án Paul Beiersdorf egy tapasszal oldotta meg az emberiség egyik égető problémáját, a sebek higiénikus ellátását. A kisebb-nagyobb balesetek után még ma is sebtapaszért nyúlunk a gyógyszeres szekrénybe.

Milyen veszélyek fenyegették a hétköznapi embereket a középkorban?

	Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy középkor és a kora újkor éveiben szinte bármibe bele lehetett halni. Többek között a higiénia hiányának, az orvostudomány fejletlenségének és a természet közelségének köszönhetően akár egy karcolás is életveszélyes lehetett.

Kollégái és saját lelkiismerete hajszolták őrületbe az anyák megmentőjét

Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került.

Így került nyers hús helyett gyógyító tapasz vérző sebeinkre

A gyógynövények, a méz és a sarlatánok csodaszerei után 1882. március 28-án Paul Beiersdorf egy tapasszal oldotta meg az emberiség egyik égető problémáját, a sebek higiénikus ellátását. Bár a találmánya az évtizedek során átalakult, de kisebb-nagyobb balesetek után még ma is sebtapaszért nyúlunk a gyógyszeres szekrénybe.

A lapszám többi cikke:

Évtizedes viszályhoz vezetett az első mesterséges szív beültetése

A Nobel-díjat is elnyerte Robert Koch a tbc elleni harcában

Az E-folyóirat korábbi számai

E-folyóirat

A Múlt-kor negyedévente megjelenő, online tematikus folyóirata.

A szerkesztőség e-mail címe:
[email protected]

Főszerkesztő: Bartal Csaba

Főszerkesztő-helyettes: Ács Tibor Adrián

Felelős szerkesztő: Hunyadkürti Soma

Munkatársak: Báló Edina, Beinschróth Ilona, Fazekas Csanád, Horváth Zsanett, Mokánszki Zoltán

Múlt-kor Kulturális Alapítvány
10402166-21605772-00000000