A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma

2014. augusztus 29. 13:01

Idén 25 esztendeje, hogy Pozsgay Imre “népfelkelésnek” nevezte az 1956-os eseményeket, illetve hogy lebontották a vasfüggönyt, NDK-menekültek ezrei hagyták el hazánkat, hódító útjára indult a Gorenje-turizmus, újratemették Nagy Imrét és mártírtársait, s elhunyt Kádár János. Hol voltunk 1989-ben? Annyi biztos: a szabadság kapujában.

„Egészen különös év volt” – vont év végi mérleget 1989-ről a Képes 7 című hetilap: Teréz anya Magyarországra látogatott, reflektorfénybe került Uri Geller, különböző teóriák láttak napvilágot a földönkívüliek létezéséről, megnyílt az első hazai szexbolt, Geszler Dorottya pedig megnyerte a szépségversenyt.

Pozsgay Imre 1989. január 28-i rádióinterjúban kifejtette, hogy az MSZMP KB történelmi albizottsága a kutatások alapján „népfelkelésnek látja azt, ami 1956-ban történt; egy oligarchisztikus és a nemzetet is megalázó uralmi forma elleni felkelésnek”, valamint hogy „1956 nem ellenforradalom volt, hanem egy nemzeti érzékenységében, önbecsülésében a diktatúra által megtiport nép jogos felkelése, népfelkelés”. De vajon a párt hogyan fogadta ezt a bejelentést? Kiderül a magazinból, mint ahogy az is, hogyan nyúlt “darázsfészekbe” Pajcsis József az 1956-os mártírok földi maradványaira kutatva a 301-es parcellában. Az exhumálás a nyilvánosság teljes kizárásával történt, csupán néhány hozzátartozó vehetett rajta részt. Nagy Imre maradványait Borbíró Piroska néven, arccal lefelé fordítva hantolták ki.

Nagy Imre és mártírtársainak temetése kapcsán sokan úgy vélték, könnyen elszabadulhat a pokol. A Hősök terén 1989. június 16-án 650 belügyi tiszt és besúgó teljesített szolgálatot, a riadókészültségben álló belügy katonai és munkásőregységeinek összlétszáma elérte a 4 ezer főt, s 1400 tartalékos tisztet is mozgósítottak. Most bepillantunk az újratemetés kulisszái mögé, de a kémelhárítók “rendszerváltásáról” sem feledkezünk meg. A besúgók jelentéseit 1989-ből most a Múlt-kor hasábjain olvashatják.

Ferenc pápa üzent a maffiának. A Szentatya történelmi jelentőségű tettet hajtott végre azzal, hogy idén júniusban egy miséjén maffiózókat közösített ki a katolikus egyházból, miután egy hároméves gyermek is áldozatul esett egy maffián belüli leszámolásnak. Hogy mi vezetett idáig? A részleteket keresse a magazinban.

A Szent Korona titka. Harmincöt esztendeje ismert a magyar tudomány és nagyközönség számára a Szent Korona első hiteles ábrázolása. Ám legfőbb nemzeti kincsünk históriájának egyik legkülönlegesebb rejtélyét azóta sem sikerült megoldani: mikor és milyen körülmények között keletkezett a magyar korona legkorábbi autentikus ábrázolása? Szerzőnk, a Magyar Tudományos Akadémián 2012 júliusában létrejött „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője arról számol be, miként sikerült megoldani az említett rejtélyt.

Az ujj nélküli apáca. A váci múmiák közül Tridentina Róza Ciánia esete az egyik legizgalmasabb. Nagyon rejtélyes dolog történt vele, amire mindeddig nem sikerült egyértelmű magyarázatot találni. A koporsóban egy kis papírcsomagban bizarr dologra bukkantak a kutatók: egy kéz maradványára. Ki volt a megcsonkított kezű apáca? Most kiderül.

Színészből lett politikusok. Két mesterségben egyaránt helytállni nem könnyű feladat, pláne akkor, ha ez a két hivatás oly távol áll egymástól, mint a színészet és a politika. Igaz, az előbbiben szerzett tapasztalat, valamint ismertség sokakat repített már a világot jelentő deszkákról a politika színpadára. Összeállításunkban hét ilyen hírességet mutatunk be.

Magazinunk őszi számában belekóstolhatnak a szabadság ízébe, megismerkedhetnek a Vay-kastély történetével, Nyírbátor ékszerdobozával és Sisi világhírű rezidenciájával is. Az építészet szerelmeseit ezúttal a Belgrád rakpartra, illetve a mátyásdombi Lonkai-kastélyba kalauzoljuk el, a képzőművészet kedvelőivel pedig Zrínyi Miklós kirohanásait vesszük górcső alá.

A magazint augusztus 29-től keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő még ma!