| A Múlt-kor negyedévente megjelenő, tematikus online folyóirata.

Koronás magyar fők 21. évfolyam 4. szám | Korábbi számok

Testvérharcok közepette is meg tudta erősíteni Magyarországot Szent László

Legendái az európai lovagkirályok közé emelik, az első magyar szentek avatását is ő érte el, halála után egy évszázaddal őt is a szentek sorába emelték Rómában.

Árpád-házi hercegnő térítette kereszténységre Skócia vad lakóit

A katolikus egyház november 16-án tartja Skócia védőszentjének, a magyar származású Szent Margitnak az ünnepét, akinek III. Malcolm király feleségeként óriási szerepe volt a római katolikus liturgián nyugvó keresztény vallás skóciai terjesztésében.

Egyházi átokkal kellett szembenéznie uralkodása kezdetén IV. Lászlónak

A Bihar megyei Körösszeg váránál 733 évvel ezelőtt, 1290. július 10-én lett gyilkosság áldozata az utolsó előtti Árpád-házi királyunk, IV. László. A fiatalon, mindössze 28 éves korában elhalálozott uralkodó tízévesen került a trónra.

Egész életében apja örökéért harcolt János Zsigmond

1540. július 7-én született Budán Szapolyai János Zsigmond István, ismertebb nevén János Zsigmond erdélyi fejedelem, vitatott jogállással II. János néven Magyarország megválasztott királya.

Viszálykodással töltötte uralkodását Imre királyunk

	A nyolc évig regnáló uralkodó - akit apja, III. Béla már gyermekkorában megkoronáztatott - a nála jóval ismertebb és később szintén királyként tevékenykedő II. András bátyja volt.

Trónörökös nélkül maradt a királyság Szent Imre herceg halála után

	István a kor legkiválóbb oktatását biztosította gyermekének, de reményeiben csalódnia kellett, egy vadkan ugyanis átírta az uralkodócsalád sorsát.

A nagypolitika erővonalai mentén vál(t)ogatta feleségeit II. Ulászló

	II. Ulászló asszonykereső koronás főként is megér egy misét: első feleségéért Frankfurtba utazott, második feleségét már a házasságkötés pillanatában átvágta, harmadik feleségét pedig két festmény közül választotta ki.

Háromszor is visszatértek a magyar trónra a trónfosztott Habsburgok

	1620. augusztus 25-én zajlott le Magyarországon a Habsburg-ház első trónfosztása. A királyi cím az események után Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet illette, ő azonban részben a Porta, részben a magyar rendek miatt elállt a koronázástól.

A kiskirályokkal való harc töltötte ki az „utolsó aranyágacska” uralkodását

	1290. július 23-án koronázták meg Fehérváron III. András (Endre) magyar királyt, az ország utolsó (bár származása vitatott) Árpád-házi uralkodóját. A koronázás új elemmel bővült: meg kellett esküdnie egy úgynevezett koronázási hitlevélre.

Halálában is akadályozta a Habsburgok térnyerését Szapolyai János

1540. július 22-én halt meg 53 éves korában I. (Szapolyai) János magyar király, aki a Habsburg I. Ferdinánddal párhuzamosan uralkodott – oszmán támogatással – az ország keleti felében és Erdélyben.

Véres háborúban bosszulta meg testvérét a lovagkirály, I. Lajos

I. Lajos két ízben vezetett nagyobb hadjáratot Itália területére, hogy megszerezze a nápolyi trónt, és megbüntesse András öccsének gyilkosait. A nápolyi kérdés – nem kevés energiát lekötve – a magyar királyt egész uralkodása során végigkísérte.

A lapszám többi cikke:

Magára hagyták a főurak Hunyadi Mátyás egyetlen fiát a trónért folyó küzdelemben

A török helyett keresztény szomszédaival hadakozott uralkodása alatt Hunyadi Mátyás

Saját érdekeit és céljait védte meg II. András híres oklevelében, az Aranybullában

tavasz
Múlt-kor magazin 2016

Az E-folyóirat korábbi számai

E-folyóirat

A Múlt-kor negyedévente megjelenő, online tematikus folyóirata.

A szerkesztőség e-mail címe:
[email protected]

Főszerkesztő: Bartal Csaba

Főszerkesztő-helyettes: Ács Tibor Adrián

Felelős szerkesztő: Hunyadkürti Soma

Munkatársak: Báló Edina, Beinschróth Ilona, Fazekas Csanád, Horváth Zsanett, Mokánszki Zoltán

Múlt-kor Kulturális Alapítvány
10402166-21605772-00000000