Több mint hétezer éves sajtkészítők nyomaira bukkantak Dalmáciában

[2018.09.06. 13:41] Hírek

A Földközi-tenger térségében már több mint hétezer éve készítettek sajtot: erre utalnak Horvátország tengerpartján egy agyagedényben talált maradványok. A Sarah McClure, a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatója által vezetett elemzés szerint a feldolgozott tejtermékek elérhetővé válása vezetett a csecsemőhalálozás visszaeséséhez.

Széchenyi István apaszerepben

[2018.08.20. 15:27] Történelmi Magazin

Ismert életrajzi tény, hogy Széchenyi István több mint egy évtizedes plátói rajongás után 1836 elején vette, vehette feleségül Seilern Crescence grófnőt. A 34 éves huszárkapitány 1824-25 körül szeretett bele a 25 éves grófnőbe, és hosszas útkeresés után ekkoriban döntötte el azt is, hogy életét a közügyeknek szenteli. A Széchenyi-életrajzok általában összefüggésbe is hozzák a két eseményt, hangsúlyozva Crescense nagy tettekre inspiráló szerepét. Arról azonban, hogy hogyan birkózott meg a „legnagyobb magyar” azzal a kihívással, hogy az esküvő után egy népes mozaikcsalád feje, hét gyermek mostohaapja lett, alig szólnak az életrajzok.

Velünk evő középkor

[2018.08.20. 13:55] Történelmi Magazin

„Az Úristen kertet telepített Édenben, keleten, és oda helyezte az embert, akit teremtett” – olvashatjuk Mózes második könyvében. A kert emiatt hosszú ideig a harmónia, a tökéletes természet jelképe volt, amely szépségével, rendezettségével gyönyörködtette az embert. Emellett gyógyított és táplált. Sőt, a szigorú szabályok szerint rendezett középkori kolostorkertek növényei a mai napig megfűszerezik életünket.

A történelem hét legrosszabb foglalkozása 

[2018.08.20. 13:48] Történelmi Magazin

Bár manapság az emberek túlnyomó többsége nem elégedett a munkájával, legtöbbünk valószínűleg jóval szerencsésebbnek vallhatja magát az alábbi összeállításban szereplőknél.

II. András és IV. Béla

[2018.08.20. 13:45] Történelmi Magazin

A XIII. század a Magyar Királyság történetében a jelentős átalakulás időszaka. Az ország társadalmi berendezkedése nem kis változásokon ment keresztül, ezek hatással voltak a magyar királyokra is. Ha az uralkodók névsorára pillantunk, akkor azt láthatjuk, hogy – a magyar történelem során először – egymást követően három alkalommal is az elhunyt uralkodó fia követte az apját a trónon. Ez azonban nem jelentette azt, hogy a családi viszályok érintetlenül hagyták volna az uralkodóházat.

A két Tisza

[2018.08.20. 13:36] Történelmi Magazin

Két nagy hatású, ám sokat vitatott politikus. Karakteres, az ország sorsát befolyásoló államférfiak. Sok szempontból tűz és víz. Akiket vagy egekig magasztaltak, vagy porba sújtottak. Apa és fia: Tisza Kálmán és Tisza István – Magyarország miniszterelnökei.

Nellie Bly, az első száguldó riporter

[2018.08.20. 13:27] Történelmi Magazin

A washingtoni Hírmúzeum, a híres Newseum önálló tablót szentelt neki: neve első helyen szerepel azok között, akik új fejezetet nyitottak az oknyomozó újságírásban. Hogy mindezt nőként érte el, ma már nem hangzik olyan hihetetlenül, de nem árt emlékeztetni rá: Nellie Bly a XIX. században élt, amikor a szüfrazsettek még választójogért harcoltak. 

A zsibói Wesselényi-kastély

[2018.08.20. 13:25] Történelmi Magazin

„Isten hozott Zsibóról, Megfáradt vándorok!
Saruitok fűzőjét Megoldni lángolok.
Szent, melyről eljövétek S megáldandó a hely,
Mondjátok el: Zsibónak Mártyrja mit mível?”
(Garay János)

Impresszumok forradalma

[2018.08.20. 12:39] Történelmi Magazin

A lapok közül elsőként az Irodalmi Újság „kapcsolt”, s 1956. október 23-án délután egyoldalas különkiadást jelentetett meg, nyomdafestékhez juttatva a magyar írók hétpontos kiáltványát. „Történelmi sorsfordulóhoz érkeztünk. Ebben a forradalmi helyzetben csak akkor tudunk helytállani, ha […] a párt és állami vezetésben alapvető szerkezeti személyi változások történnek. El kell távolítani közéletünkből a restaurációra törekvő Rákosi-klikket. Méltó helyre kell állítani Nagy Imrét, a tiszta és bátor kommunistát, akiben a magyar nép megbízik” – olvashatta az utca népe a Magyar Írók Szövetsége aláírású kibontakozási programot, melyet rikkancsok serege ingyen osztogatott.

A Luxemburgi-dinasztia három generációja

[2018.08.20. 12:13] Történelmi Magazin

Középkori uralkodók és trónörökösök, apák és fiúk, olykor nagyszülők és unokák kapcsolatáról szólva – hiteles források hiányában – a történész gyakran kénytelen feltételezésekbe bocsátkozni. A fennmaradt írott források legtöbbje ugyanis nem foglalkozik az uralkodócsaládok belső személyes viszonyaival, így részben a kevés, mégis ezzel kapcsolatos anyagból, részben pedig az uralkodási gyakorlat hasonló vagy épp eltérő vonásaiból vonhat le következtetéseket az utókor. Roppant keveset tudunk arról, hogy milyen kapcsolat lehetett ténylegesen egy középkori uralkodó és a gyerekei között. A gyerekek kis korukban feltehetően a szüleiktől távol nevelkedtek, ritkán találkoztak a kormányzati ügyek, hadjáratok vagy bármilyen más időtöltés, így például vadászat miatt távol lévő uralkodóval. Különösen érdekes lehet az apa-fiú kapcsolat abban az esetben, amikor egy uralkodói család tagja a dinasztikus politika logikájából következően egy másik ország trónjára kerül, tehát amikor az ismerős kapcsolatrendszert elhagyva új környezetben kell elfogadtatnia magát.

Az első aradi vértanú özvegye

[2018.08.20. 12:04] Történelmi Magazin

Elveszett szovjet űrhajósok

[2018.08.20. 12:00] Történelmi Magazin

Különösen népszerűek manapság azok az összeesküvés-elméletek, amelyek arról szólnak, hogy sosem jártak űrhajósok a Holdon. Ám nem az amerikai űrprogram az egyetlen, amellyel kapcsolatban különféle bizarr elméletek fogalmazódnak meg. Riválisa, a szovjet űrkutatás, szinte tálcán kínálja azt a lehetőséget, hogy összeesküvés-elméletek alanyává váljon: históriáját rengeteg feldolgozatlan, helyenként zárt archívum, nyelvi akadályok és különös kiszivárgások jellemzik. Ahogy sokan hitelt adnak annak, hogy Neil Armstrong valójában nem is lépett a Holdra, úgy sokan hiszik azt, hogy valójában nem Jurij Gagarin volt az első űrutazó. Elveszett kozmonauták előzték meg őt, nekik azonban már nem volt alkalmuk erről beszámolni.

Amszterdam világhírű őrjárata

[2018.08.20. 11:08] Történelmi Magazin

Kevesen gondolták az 1566-ban útjára indult németalföldi képromboló mozgalom idején, hogy pár dekáddal később éppen a puritán kálvinisták fogják egymást taposni azért, hogy saját társadalmi státuszukat hirdessék, és mai léptékkel mérve is óriási posztereken örökíttessék meg magukat az utókor számára. A holland festészet aranykora sok szempontból szerencsés és különösen termékeny időszakra esett: éppen ez idő tájt Madridban IV. Fülöp portréjával Velázquez bíbelődött, Párizsban Medici Máriát dicsőítette festmények tucatjain a spanyol- és katolikushű Brüsszelből érkezett Paul Rubens. Ennek a feltétel nélküli királyimádatnak az északholland részen azonban, kiváltképp Amszterdamban nyoma sem volt: a város egyértelműen az élet minden területén a polgárokra összpontosított.