| A Múlt-kor negyedévente megjelenő, tematikus online folyóirata.

Az ősi Egyiptom titkai 20. évfolyam 4. szám | Korábbi számok

Az utolsó pillanatban bukkant rá Howard Carter a szunnyadó Tutanhamon királyra

Miután az ajtó bal felső sarkába ütött résen bepillantott, Cartert teljesen megigézte az elé táruló látvány. Az állatszobrok sziluettjei furcsán rajzolódtak ki a félhomályban, amelyet lassan elnyomott az aranybevonatú tárgyakról visszaverődő gyertyafény csillogása.

142 kutyával együtt temettek el egy gyermeket az ókori nekropoliszban

Az egyiptomi Fajjúm-oázis nekropoliszának feltárásán dolgozó régészek egy kisgyermek sírjára bukkantak, akit 142 kutya társaságában helyeztek végső nyugalomra annak idején.

Az isteni szerelmekhez és harcokhoz kötötték a világ létrejöttét az ókori civilizációk

A világ keletkezéséről alkotott elképzelések már az ősi keleti műveltségekben is jelen voltak. Bár az egyes ókori népeknél a legkülönbözőbb kozmogóniák alakultak ki, néhány főbb motívum mindegyikben megtalálható.

Csalásokat és trükköket is tartalmazott a túlvilági élethez az egyiptomi Halottak Könyve

A Halottak Könyve az ókori Egyiptom egyik legbámulatosabb fennmaradt írott forrása. Az ókori civilizáció lakói úgy hitték, tekercsekben foglaltak segítenek majd nekik eligazodni haláluk után a túlvilágra vezető úton.

A rosette-i kő és a hieroglifák titkának megfejtője, Jean-François Champollion

	Jean-François Champollion francia orientalista 1822. szeptember 27-én közölte a Francia Akadémiával egyedülálló felfedezését.

Számítógép segítségével tárták fel a 3000 éve érintetlen királymúmia rejtélyeit

	Felnyitás nélkül, háromdimenziós komputertomográfia segítségével fedték fel egyiptomi kutatók egy, a modern korban eddig nem bolygatott királymúmia titkait.

A csatamezőn végezhették ki ellenségei az elfogott egyiptomi fáraót

	Harcmezőn végrehajtott "ceremoniális kivégzésre" utaló nyomokat azonosítottak a Kairói Egyetem szakemberei egy ókori egyiptomi fáraó bebalzsamozott maradványain.

Útlevelet kellett készíteni II. Ramszesz fáraónak 1974-ben, amikor múmiáját Párizsba szállították

	Azt gondolná az ember, hogy a több mint 3000 éve elhunyt királyok felmentést kaphatnak a modern kor bürokratikus intézkedései alól, ám sajnos nincs így.

Lehetett-e harcos hadvezér a beteges Tutanhamon fáraó?

	A fizikai deformitásáról híres, fiatalon elhunyt egyiptomi fáraó, Tutanhamon lehetséges, hogy hadvezér is volt, állítják brit kutatók.

Férfifaló femme fatale vagy dörzsölt politikus volt VII. Kleopátra?

A Nílus királynője néven is ismert VII. Kleopátra Philopatór az ókori Egyiptom utolsó és egyik legismertebb uralkodója volt. Alakja köré számos hiedelem szövődött az évszázadok során, amelyek azonban nem feltétlen illeszkednek a történettudomány hivatalos álláspontjához.

Hanyatlásba döntötte Egyiptomot a Napot egyedüli istenné tevő fáraó

Mikor a herceg fiatalon elhunyt bátyja, a trónörökös halálát követően hatalomra került, Egyiptom már világhatalom volt. A más országok által irigyelt és csodált Egyiptom szerencséje és jóléte az istenek királyának, Ámonnak volt köszönhető. Csakhogy az új uralkodó ezt egészen máshogyan gondolta.

őszi különszám
Múlt-kor magazin 2021

Az E-folyóirat korábbi számai

E-folyóirat

A Múlt-kor negyedévente megjelenő, online tematikus folyóirata.

A szerkesztőség e-mail címe:
[email protected]

Főszerkesztő: Bartal Csaba

Főszerkesztő-helyettes: Ács Tibor Adrián

Felelős szerkesztő: Hunyadkürti Soma

Munkatársak: Báló Edina, Beinschróth Ilona, Fazekas Csanád, Horváth Zsanett, Mokánszki Zoltán

Múlt-kor Kulturális Alapítvány
10402166-21605772-00000000