Aki szembeszállt a kommunistákkal - Kovács Bélára emlékezünk
2014. február 25. 10:01 Csernus Szilveszter
1947. február 25-én verte be a a megszálló szovjet hadsereg az egyik utolsó szöget a rövid életű magyar demokrácia koporsójába. Azon a hírhedt napon hurcolták el otthonából törvénytelenül a szovjet hadsereg katonái Kovács Bélát, mentelmi joggal rendelkező országgyűlési képviselőt – aki nem mellesleg éppen az Andrássy út 60. vallatószobáit pihente ki. E nap nemcsak a kisgazdapárt főtitkárának, hanem az országnak is sorsfordító volt. Kovács Béla letartóztatása mérföldköve a Rákosi-diktatúra kiépülésének és szimbolikus eseménye az ország szuverenitása végleges elvesztésének, amikor a gyakorlatban is bebizonyosodott, hogy a fiatal demokratikus Magyar Köztársaságban Szviridov altábornagy és a kommunisták az urak. Immár 14. alkalommal emlékezünk minden év február 25-én a kommunista diktatúrák áldozataira. Bár az emléknapot létrehozó országgyűlési határozat csak a középfokú oktatási intézményekre vonatkozik, az utóbbi években a megemlékezés országossá vált. Most felidézzük a gyászos nap eseményeit, illetve azt, hogy miért éppen a népszerű parasztpolitikusra esett a választás, akinek élete később meglehetősen érdekesen alakult.
Korábban
A magyar demokrácia születése
1945 novemberében Magyarországon tartották a hadat viselt európai országok harmadik országgyűlési választását. A megszállás alatt lévő, újjáépítésre váró ország addigi történelmének legdemokratikusabb választása volt ez, ahol a Független Kisgazdapárt a mandátumok 60%-ával elsöprő többségbe került. A 17%-os mandátumarányt elért MKP már 1945 decemberében a nem hivatalos pártprogramjává tette, hogy „a kisgazdapártot elemeire kell bontani”.
A kommunista hatalomátvételt segítette, hogy a kényszerkoalícióban a kulcsfontosságú Belügyminisztérium és a honvédség Katonapolitikai Osztálya a kormánytárcák aránytalan felosztásánál a kommunisták kezébe került, így Péter Gábor kiépíthette az MKP - és nem az állam - rendőrségét, az ÁVO-t. A „Párt ökle” folyamatosan szállította a Kisgazdapárt tagjairól a kompromittáló adatokat, lehallgatások, besúgások jelentéseit Rákosinak.
A szociáldemokratákat és a Nemzeti Parasztpártot is tömörítő Baloldali Blokkot 185 mandátummal megelőző FKGP olvasztását már 1946-ban megkezdték. Márciusban Sulyok Dezsőt és húsz képviselőtársát kommunista nyomásra zárta ki soraiból a Kisgazdapárt. A legnagyobb kormánypárt hibás taktikát választott: kompromisszumra törekedett és folyamatosan engedett Rákosiék minél messzebb menő követeléseinek. Talán így akart egységesebb belpolitikai hátteret a béketárgyalásokra, de Sztálin kegyeit így sem sikerült megnyerni a magyar ügynek.
A közép-európai kommunista hatalomátvételek forgatókönyveiben elengedhetetlen jelentőségű koncepciós perekre Magyarországon csak elvétve került sor, amíg a kisgazdapárti Pfeiffer Zoltán igazságügyi államtitkár volt. Ám Pfeiffer 1946. végi lemondása ennek is megnyitotta az utat. Kovács Béla eltávolítása már a Páter Kis Szaléz elleni koncepciós perben felmerült. A nyomozás során már itt el akartak jutni a népszerű parasztpolitikusig, sőt Mindszenty Józsefig, de a gépezetbe hiba csúszott: Kis Szaléz belehalt a vallatásokba.
Még 1946 decemberében értesült a politikai rendőrség egy „horthysta” polgári magántársaság, a Magyar Testvéri Közösség bizalmas beszélgetéseiről. Ilyen úgynevezett „fehérasztalos” társaságok nem voltak ritkák akkoriban, sok nem kommunista értelmiségi szövögetett terveket a békeszerződés utáni semleges Magyarország jövőjéről, amit az MKP hatalma nélkül képzeltek el. A társaságra a Katonapolitikai Osztály csapott le. Hamisításokkal, erőszakkal kicsikart vallomásokkal göngyölítették fel a „köztársaság-elleni összeesküvés” szálait prominens kisgazdapárti politikusokig, majd a nyomozás iratait átadták az ÁVO-nak.
Moszkvából azonban így is dorgálást kaptak Rákosiék, mert „a demokratikus építés sikerei Magyarországon kevésbé jelentősek, mint a szláv államokban” - azaz a térség országaihoz képest a magyar kommunisták le vannak maradva a diktatúra kiépítésében. Több sem kellett ahhoz, hogy a koncepciós per nagyobb sebességre kapcsoljon.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.
