Aki szembeszállt a kommunistákkal - Kovács Bélára emlékezünk 

Kovácsot kiadják a feje fölött

Nagy Ferenc kisgazda miniszterelnök még Kovács Béla ügyében is kompromisszumra törekedett. Február 8-án megállapodott a kormány, hogy a Nemzetgyűlés mentelmi bizottsága elé utalják az ügyet. Riesz István szociáldemokrata igazságügyminiszter próbálta a kihallgatást lehetővé tenni: javasolta a bizottságnak, hogy a kiadatásra mindenképp szükség van, mert „az összeesküvésben alapos gyanú terheli”, és csak vallomásával tisztázhatja magát.

18-án a Baloldali Blokk a kiadatásban, míg 19-én a Független Kisgazdapárt abban állapodott meg, hogy Kovácsot nem adják ki - ő a pártgyűlésen mindvégig ártatlanságát hangoztatta. De a kompromisszumra hajló vezetés kérésére másnap lemondott főtitkári pozíciójáról, illetve a kisgazda pártlap, a Kis Újság főszerkesztői tisztségéről.

Február 21-én a Nemzetgyűlés mentelmi bizottságában Marosán György és Farkas Mihály benyújtották a két munkáspárt nevében a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló javaslatot. A törvényhozás ezúttal már nem engedett: a bizottság azt ötórás vita után elutasította. Itt a magyar Nemzetgyűlés végre megmutatta erejét a meghátrálás helyett, az alkotmányosság még felül tudott kerekedni a politikai és külső (szovjet) nyomáson. A nyomozást ugyanis a többség parlamenti vizsgáló bizottságra akarta bízni.

A Magyar Köztársaság kikiáltása a Parlament előtt (1946. február 1.)

Nagy Ferenc ennek ellenére kiutat próbált találni a súlyos helyzetből, mivel az MKP továbbra is ragaszkodott Kovács kihallgatásához. A baranyai politikus ekkor hazatért falujába - ekkor még nem tudhatta, hogy erre később évekig nem lesz lehetősége. A miniszterelnök és Varga Béla (ők ketten alkották Kováccsal a FKGP „vezető triumvirátusát”) 24-én megállapodott Rákosi Mátyás kommunista és Szakasits Árpád szociáldemokrata pártvezetővel, hogy Kovács Béla „önként” vállalja a rendőrségi kihallgatást.

A feltételek a következők voltak: a kihallgatásról jegyzőkönyvet vesznek fel, amit Kovács aláír, a kihallgatása 48 óráig tarthat, a rendőrség nem akadályozhatja szabad mozgásában, továbbá újabb 48 óra elteltével a rendőrség az anyagokat átadja a Népügyészségnek, amely elrendelheti az előzetes letartóztatást. Tildy Zoltán köztársasági elnöknek személyesen kellett rábeszélnie Kovácsot, hogy vállalja az ügyet.

1. A magyar demokrácia születése
2. Még egy szelet szalámi
3. Kovácsot kiadják a feje fölött
4. Andrássy 60-ból szovjet fogságba
5. Kovács, az „imperialista kém”
6. Fogságban
7. Szovjet fogolyból Nagy Imre minisztere

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról