2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Aki szembeszállt a kommunistákkal - Kovács Bélára emlékezünk 

2014. február 25. 10:01 Csernus Szilveszter

Szovjet fogolyból Nagy Imre minisztere

Az 1956-os forradalomban újra szerepet kapott a magyar politikában. Nagy Imre ugyanis „meghívta” első kormányába, amit némi huzavona után elvállalt. A betegeskedő Kovács október 31-i pécsi beszédében nem sajnáltatta magát: „Az én szenvedésem oly kicsi ahhoz mérten, amit a magyar népnek kellett elszenvednie”. Rákosit „pokolból fölszabadult ember”-nek nevezte, és megrótta a FKGP-t is, mert „megtagadták saját főtitkárukat”.

A sors itt ismét összehozta Tildy Zoltánnal, akivel most minisztertársak lettek. A régi székházában újjáalakult Független Kisgazdapárt elnökévé választotta, kiköszörülve a kitagadással ejtett csorbát. A szovjet tankok megjelenését követően Kovács három társával együtt az USA nagykövetségén keresett menedéket. Washington azonban csak egyiküknek, Mindszenty József hercegprímásnak adta meg a menedékjogot, így Kovács hazatért falujába.

Kádár személyes közbenjárására nem érte atrocitás a forradalmi kormány államminiszterét, sőt még 1956-ban Kádár kétszer is találkozott vele, hogy együttműködésre bírja, ugyanis égető szüksége volt új hatalmának bármilyen legitimációra. De Kovács elmondása szerint nem kívánt azonosulni a „proletárdiktatúra erőszakos oldalával”.

1958-ban, miután a Nagy Imre-per vizsgálati szakaszában kihallgatták, már elhatalmasodott rajta szívbetegsége és magas vérnyomása. Kádár rábeszélésére a novemberi országgyűlési választásokon elindulva képviselői mandátumot nyert, de csak egy napot töltött a parlamentben: a megnyitó ülés után tüdővérzést kapott. Ezután már több időt töltött a pécsi klinikán, mint otthon. 1959. június 21-én hunyt el Pécsett 51 éves korában. Bár temetésére Kádár gyásztáviratot küldött, nem akarta a ceremóniát néma tüntetéssé tenni, így mondhatni gyorsan lezavarták a szertartást.

Rockenbauer Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere leplezte le Kovács Béla egykori kisgazda politikus, a Független Kisgazdapárt hajdani főtitkárának szobrát a Kossuth téren

Életútja a 20. század demokratáinak egyik legtragikusabb nemzedékét jelképezi, amelynek tagjai elnyomott ellenzékiként tevékenykedtek a két világháború között, a nemzetiszocialista diktatúra alatt az ellenállási mozgalomban életüket kockáztatják, majd a háború után néhány évig élteti őket a remény, hogy végre demokráciát építhetnek, amikor olyanoknak esnek áldozatául, akikkel együtt küzdöttek a német megszállás alatt.

Az elrabolt kisgazda politikust 1989 májusában rehabilitálta a Szovjetunió Legfőbb Katonai Ügyészsége. (négy hónappal korábban a moszkvai Legfelső Tanács Elnöksége rendeletben rehabilitálta az 1930-as, 40-es, 50-es évek terrorjának áldozatait.) A magyar külügyminisztérium Kovács Béla leánya, Irén kérésére kérte vissza fél évszázad múltán - immáron Oroszországtól - a hírhedt februári nap házkutatásának lefoglalt iratait, a rehabilitáló igazolással egyetemben. Kovács Irén adományozása révén azok ma is megtekinthetőek a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Kovács Béla ma a kommunista diktatúrák áldozatainak szimbóluma. Az ő életútja jelképezi a „felszalámizott” Kisgazdapártot, az Andrássy út 60. kihallgatószobáit (annak ellenére, hogy azon kevesek közé tartozik, akiket ott nem ért fizikai bántalmazás), a demokráciát védő törvények semmibevételét, fordulatot a „fordulat évében”, a koncepciós pereket és a Szovjetunióba való elhurcolást. Jelenleg pécsi szülőházának utcája a nevét viseli. A fővárosi Váci utca 54. szám alatt márványtábla emlékezik elhurcolására, 2002-ben leleplezett szobra azt az Országházat „őrzi”, amely 1947. február 21-én egy szuperhatalom nyomása ellenére nem volt hajlandó őt kiadni.

 

A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és műödtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár