Legitimista meggyőződése ellenére hiúsította meg a második királypuccsot Bethlen István

A miniszterelnök és felesége Rómában. (1927)

Régi református erdélyi főnemesi család sarja volt, de a nagy erdélyi fejedelemmel, Bethlen Gáborral nem állt rokonságban, anyja a Teleki-családból származott. Taníttatására nagy súlyt helyeztek, kiválóan beszélt németül, angolul és franciául. Kilencéves koráig Erdélyben nevelkedett, ezután tíz évig Bécsben, a Theresianumba járt, majd a budapesti egyetem jogi karán (fél évig Angliában is) folytatott tanulmányokat. 1898-tól két évig a mosonmagyaróvári agrárfőiskolát látogatta, ezután az erdélyi családi birtokon gazdálkodott.

Fiatalon bekapcsolódott a politikai életbe, részt vett a megyegyűléseken, 1901-ben szabadelvű színekben választották országgyűlési képviselővé, és az 1919 és 1921 közötti időszakot kivéve 1939-ig a törvényhozás tagja maradt. Az első világháborúban több fronton szolgált, a vereség és az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után élesen bírálta a Károlyi Mihály vezette kormány tevékenységét. A Tanácsköztársaság kikiáltása után az ellenforradalmi erők egyik fő szervezője, a Bécsben ténykedő Antibolsevista Comité vezetője lett.

Bethlen István László Fülöp festményén. (1927)

Jelentős szerepet játszott Horthy Miklós hatalomra kerülésében, 1920-ban a magyar delegáció tagja volt a párizsi békekonferencián.

Az általa létrehozott Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja 1920-ban megnyerte a nemzetgyűlési választásokat, és a kisgazdapárttal alakított egységkormányt, amelynek élére Horthy Teleki Pált nevezte ki. A legitimista Teleki 1921. április 14-én, az első királypuccs után lemondott. Horthy a vele kiváló személyes kapcsolatot ápoló Bethlent nevezte ki utódának.

Bethlen egy évtizeden át hivatalban lévő, keresztény-nemzetinek nevezett kormánya stabilizálta a trianoni béke sokkját elszenvedő, megcsonkított országot.

Gróf Bethlen István miniszterelnök, 1926-ban, a felvétel a Népszövetség közgyűlésén. (Kép forrása: Fortepan / Francia Nemzeti Könyvtár)

Legitimista érzelmei ellenére 1921 októberében meghiúsította a második királypuccsot, IV. Károly visszatérési kísérletét a trónra, majd keresztülvitte a Habsburgok trónfosztását. Az 1921. decemberi soproni népszavazás révén és a baranyai háromszög visszatértével sikerült csökkentenie a területi veszteségeket. A Bethlen–Peyer-paktummal a rendszer parlamenti ellenzékévé tette a szociáldemokrata pártot.

1922-ben a kisgazdákkal történő egyesüléssel létrehozta az Egységes Pártot, amely a rendeleti úton leszűkített választójog, a nagyobb városok kivételével visszaállított nyílt szavazás révén kényelmes parlamenti többséggel rendelkezett, a pártból kiszorította a Gömbös Gyula vezette szélsőjobboldali fajvédőket.

Az évtized közepére a Magyar Nemzeti Bank létrehozásával (1924), 250 millió korona népszövetségi hitel felvételével sikerült stabilizálnia a gazdaságot, csökkentette az állam veszteségeit, új vámrendszer lépett életbe, 1927-ben bevezették a pengőt. Bethlen helyzete az 1925 végén kipattant frankhamisítási botrány miatt átmenetileg megingott, de lemondását Horthy nem fogadta el. Kormánya új szociális és kultúrpolitikát alapozott meg, kötelező beteg- és nyugdíjbiztosítást vezetett be, a közegészségügy és a népiskolai hálózat fejlesztésébe kezdett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2019

• III. György, az elmebeteg „zsarnok”
• Régi csibészek
• Bajos Lajos mesevilága
• Thomas Alva Edison, a Menlo-parki varázsló
• A számok slampos grófnője
• A rendszerváltoztatás belülről
• Ki tálalt tarhonyát a sziámi királynak?
  
• Hét zenész, aki 27 évesen halt meg
• Kilincs a túloldalon