Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
2020. március 2. 12:18 MTI
150 éve, 1870. március 2-án helyezték üzembe a Budavári Siklót. A sikló a második világháborúban súlyos károkat szenvedett és használhatatlanná vált, a megmaradt berendezéseket elbontották, a Várba a közlekedést buszokkal oldották meg. A helyreállítást 1984-ben kezdték meg, az ünnepélyes avatásra 1986. június 4-én került sor.
Korábban
Gróf Széchenyi Ödön (a legnagyobb magyar fia) 1868-ban javasolta, hogy a budai Várhegy Duna felőli oldalán építsenek kötélvontatású hegyi vasutat, azaz siklót. Az építkezés Wohlfahrt Henrik vezetésével kezdődött meg, a folyamatosan módosuló tervek alapján folytatott munkák 182.300 forintot emésztettek fel és másfél évig tartottak.
A 95 méter hosszú, 30 fokos lejtésszögű hegypályát a Clark Ádám tér és a várhegyi Szent György tér között 1870. március 2-án helyezték üzembe, megelőzve a fogaskerekű 1874-es felavatását. A sikló megépítése azért töltötte el örömmel a város lakóit, mert akkoriban majd minden közhivatal a Várban székelt, a hegyre viszont addig nem lehetett tömegközlekedési eszközzel feljutni.
A lépcsőzetesen egymásra épült három elemből álló két kocsit a bécsi Spiering gyár készítette el, a 30 lóerős gőzgépet is Bécsből, Schulz Tódor üzeméből hozták, míg a gőzkazánokat az Első Magyar Gépgyár szállította.
A gőzgépet az alsó állomáson helyezték el, a kilenc láb (mintegy 2,7 méter) átmérőjű hengerre tekeredő kötél fent kötötte össze a két kocsit. Ez a megoldás a gravitáció erejét használta ki a két kocsi kiegyensúlyozására, s csak mozgatásuk igényelt többletenergiát.
A világ második siklója (korábban csak Lyon dicsekedhetett ilyen közlekedési eszközzel) nem csak népszerűnek, hanem biztonságosnak is bizonyult, 75 év alatt csak egyetlen baleset történt, az sem műszaki okokból, hanem emberi mulasztás miatt.
A siker láttán csakhamar újabb pályákat terveztek: a Döbrentei tértől a gellérthegyi Citadelláig, valamint a Tabán és a Svábhegy között, ezek azonban sohasem valósultak meg.
A sikló a koncesszió lejártával, 1920-ban a főváros tulajdonába került, majd 1932-ben átvette a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BSZKRT), a BKV elődje. Mivel forgalma egyre nőtt (1943-ban már kétmillió utast szállított), többször felmerült a villamosítás igénye, de a felújítás rendre elmaradt.
A sikló a második világháborúban súlyos károkat szenvedett és használhatatlanná vált, a megmaradt berendezéseket elbontották, a Várba a közlekedést buszokkal oldották meg.
A helyreállítást 1984-ben kezdték meg, az ünnepélyes avatásra 1986. június 4-én került sor. A 18 millió forintért újra felépített pályát és közlekedési eszközt egy nappal később, június 5-én helyezték üzembe. A siklót ma 54 kW-os villanymotor hajtja, s mind az indítás, mint a leállítás automatikus, a 3 méter átmérőjű hajtókerékkel működő vonóberendezés a felső állomásra került.
A sikló pályája 101 méter hosszú, a szintkülönbség 50,5 méter. A 24 fő befogadására képes, az eredeti mintájára lépcsős kialakítású kocsikat néhány éve újították fel, ezek ragasztva rögzített normál, 1435 mm széles pályán futnak.
Az elpusztult állomások helyére új, korszerű, a környezetbe illő épületeket terveztek, és újjáépítették a pályát keresztező sétányok gyalogoshídjait is. A budavári Sikló évente 600 ezer-egymillió utast szállít.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
holokauszt
- Holokauszttúlélők rajzait tekintheti meg a közönség a Magyar Nemzeti Galériában
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában
- Csak a rendszerváltás után lett elismert Kertész Imre írói munkássága
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- Kiállítást nyitnak a volt jugoszláv országok az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban
- Sztehlo Gábor gyermekmentő tevékenysége a holokauszt árnyékában
- Érzelmi hullámvasút – Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni szerelme
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával tegnap
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól 2024.04.17.