A magyar egyháztörténetre vonatkozó források a bécsi levéltárakban

2006. március 21. 18:20 Fazekas István

Magyarország közel négyszáz éven át a Habsburg-birodalom részét képezte, e birodalomhoz való tartozás szabta meg az ország mozgásterét. A befolyás nagyságát mutatja, hogy az egyházi élet számos területén is fontos változást hozott magával ez az időszak, jóllehet a magyar egyház szervezeti függetlenségét mindvégig megőrizte.

Levéltári anyagok Bécsben

A Habsburgok beavatkozása az egyházi életbe az általuk mint magyar királyok által gyakorolt főkegyúri jogon alapult, ill. azon a tényen, hogy az állam és egyház e korban végig szoros kapcsolatban állt egymással, sőt az állam csak a koraújkorban kezdett számos olyan területet ellenőrzése alá vonni, amelyet korábban az egyház felügyelt, de amelyek egy modern állam számára létfontosságúak voltak. Így érthető, hogy miért találhatók magyar egyházat is érintő levéltári anyagok a birodalom központi igazgatási szerveinek iratait őrző bécsi levéltárakban.

A következőkben néhány mondat erejéig bemutatom azokat a levéltárakat amelyeknek anyagairól a következőkben szó lesz. Bár az előbb többes számban szerepeltek, a magyar történettudomány számára oly fontos bécsi központi levéltárak 1945-ben egyesítésre kerültek, megalapították az Osztrák Állami Levéltárat (Österreichisches Staatsarchiv), amely három épületben elhelyezett öt taglevéltárból áll:

Haus-, Hof- und Staatsarchiv (A-1010 Wien, Minoritenplatz 1.)
Finanz- und Hofkammerarchiv (A-1010 Wien, Johannesgasse 6.)
Kriegsarchiv (A-1030 Wien, Nottendorfergasse 2.)
Allgemeines Verwaltungsarchiv (A-1030 Wien, Nottendorfergasse 2.)
Archiv der Republik (A-1030 Wien, Nottendorfergasse 2.)

A taglevéltárak sorában az első a Haus-, Hof- und Staatsarchiv, régi magyar nevével élve Házi, Udvari és Állami Levéltár, amely mint neve mutatja, az uralkodó családnak, az udvartartás különböző szerveinek, a régi központi igazgatásnak, elsősorban az uralkodó mellett működő tanácsadó testületeknek (pl. Titkos Tanács, Államkonferencia), ill. a külügyi kormányzat különböző formáinak (pl. Államkancellária, Külügyminisztérium) levéltárait őrzi. A Habsburg-birodalom központi pénzügyigazgatásának levéltári anyagát őrzi a Finanz- und Hofkammerarchiv, amelyet a régebbi magyar történeti irodalom mint "közös pénzügyi levéltár" ismer a levéltárat 1867-1918 között felügyelő közös pénzügyminisztérium miatt. A Kriegsarchiv az 1556-1918 között működő központi katonai hatóságok, a Hofkriegsrat és a Kriegsministeriumnak levéltárát foglalja magába. Hosszú fejlődés eredményeként jött létre az Allgemeines Verwaltungsarchiv, amely lényegében a Lajtán-túli birodalomfél különböző kormányszerveinek levéltárait tömöríti. Az Archiv der Republikot, az Österreichisches Staatsarchiv legfiatalabb taglevéltárát, 1983-ban alapították meg, feladata az I. és II. Osztrák Köztársaság iratanyagának őrzése.

A bécsi levéltári anyagban, mint már említésre került, a magyar egyháztörténet számára legfontosabb dokumentumok létrejöttüket a főkegyúri jog gyakorlásának, ill. e gyakorlás körül támadt vitáknak köszönhetik. Számos forrás maradt meg a magyar püspöki székek betöltésére, pápai megerősítésére, meghalt püspökök hagyatékára, az üresedésben lévő püspökségek igazgatására vonatkozólag. A megmaradt forrásanyag alapján a püspökkinevezések kérdésének alakulása 1526-tól 1918-ig elég jól nyomon követhető.

következő oldal 1 / 9