A magyar egyháztörténetre vonatkozó források a bécsi levéltárakban

Levéltárak a XVI-XVII. században

Ferdinánd Magyar Udvari Kancelláriája csak 1527 végére szerveződött meg, és az első időkben elég nehézkesen működött, ezzel két évtizedre lépés hátrányba került az Udvari Kancellária (Hofkanzlei) latin titkáraival szemben, akiknek magyar vonatkozású iratai, köztük több püspöki kinevezést tartalmazó fogalmazvány és iratmásolat részint az Ungarische Aktenben, részint a birodalmi másolati kötetekben (Reichsregisterbücher) maradtak meg. Ez utóbbi sorozatban I. Ferdinánd korából (1526-1564) nem kevesebb mint hét kötet tartalmaz magyar vonatkozású anyagot. A Habsburg-uralkodó római követe jelentéseiben már e korban olvashatunk magyar vonatkozású híreket. A legfontosabb egyháztörténti vonatkozású bécsi források 1552-ig bezárólag nyomtatásban is hozzáférhetők a századfordulón kiadott Egyháztörténelmi emlékek öt monumentális kötetében.

A XVI. század második felében nemcsak a megerősítés, hanem a püspökök kiválasztása is tetten érhető, köszönhetően Rudolf prágai kormányzatának (1583-1608). A Hradzsinba áttelepült uralkodó ugyanis maga helyett kormányzót hagyott hátra Bécsben, testvére Ernő főherceg (1583-1594), majd annak németalföldi megbízatása után Mátyás főherceg (1594-1608) személyében, akik névleg ugyan csak Alsó- és Felső-Ausztriát kormányozták, de a valóságban a magyar ügyekben is illetékesek voltak. A Habsburg-testvérek egymás közötti, Ungarische Aktenben őrzött levelezése egyedülálló módon hagy bepillantást a világi és egyházi tisztségek betöltési mehachnizmusába.

A XVII. században elsősorban a Staatenabteilungen fondfőcsoporton belüli, előbb röviden jellemzett Romana állagra számíthatunk leginkább ha püspöki kinevezések után érdeklődünk. A fond egészen 1848-ig megy, független attól, hogy a külügyek irányítását végző szervet több alkalommal is átszervezték. A Reichshofkanzleitől (1558) az Osztrák Udvari Kancellária (1620-1741) vette át némi kompetencia-vita után az irányítást, majd Mária Terézia megalapította az Államkancelláriát (1741-1848). Az 1526-1848 közötti külügyi iratanyagot a Haus-, Hof- und Staatsarchivban egységesen kronológiai rendbe rendezték. Az egyes állagokon belül, ismét csak egységesen, három alsorozatot hoztak benne létre. Az évrenden belül külön gyűjtötték a jelentéseket (Berichte), külön az utasításokat (Weisungen), és az ide nem illeszkedő darabokból egy vegyes sorozatot (Varia) alakítotak ki.

1. Levéltári anyagok Bécsben
2. Levéltárak a XVI-XVII. században
3. Problémás kinevezések
4. Kanonoki kinevezések
5. Állami befolyás alatt
6. 1848 és a kiegyezés az egyháziak életében
7. Magyar hagyatékok a bécsi levéltárakban
8. Egyházi ügyek, levelezés
9. Kutatási segédlet

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Németország

• Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 
• A hatalmas veszteségek sem állították meg a szovjet hadsereget Sztálingrádnál 
• Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz
• Pattanó bombákkal semmisítették meg a britek a Ruhr-vidék gátjait
• Megrendítő beszédet mondott a berlini fal árnyékában J. F. Kennedy
• Véletlenül jutott kulcsfontosságú szerephez a berlini fal ledöntésében Günter Schabowski
• Családját is feláldozta a propaganda mestere, Joseph Goebbels 
• Még az akasztófa árnyékában is tagadta bűnösségét Hermann Göring
• Búcsúcédulák bevételeiből finanszírozták, de így sem haladt a kölni dóm építése