A magyar egyháztörténetre vonatkozó források a bécsi levéltárakban

2006. március 21. 18:20 Fazekas István

1848 és a kiegyezés az egyháziak életében

A reformkor és az 1848/1849-es szabadságharc a magyar egyház életében is fontos változásokat hozott magával. A magyar egyháziak reformmozgalmakban való részvételére számos akta található az előbb emlegetett állagokban. Az igazán frekventált és mozgékony személyiségek azonban a rendőri hatóságok figyelmét is felkeltették, amelyek a ferenc-i időszakban már jól kiépített informátori hálózattal rendelkeztek Magyarországon. A rendőri jelentések az Allgemeines Verwaltungsarchivban őrzött Zensur- und Polizeihofstelle anyagában találhatók, már amennyi megmaradt belőlük, mert egy 1927-es szociáldemokrata zavargás nyomán bekövetkezett gyújtogatás súlyos károkat okozott a rendőri irattárban. A megmaradt, részben megégett aktákban a kutatást cédulakatalógus könnyíti meg. Segítségével viszonylag gyorsan megbizonyosadhat az érdeklődő róla, hogy létezik-e ügyirat az őt érdeklő személyről.

A magyar egyháziak 1848-as közreműködésére a legértékesebb forrásanyag a HHStA-ban őrzött Geheimaktenben található. Itt nyert elhelyezést Felix von Schwarzenberg miniszterelnök (1848-1852) hagyatéka, amelyben számos, egyháziakra vonatkozó izgalmas levél is olvasható. A megtorlás, majd megkegyelmezés folyamata a minisztertanácsi jegyzőkönyvekben - az 1848. és 1849. év jegyzőkönyvei a közelmúltban nyomtatásban is megjelentek - ill. Kabinettskanzlei előterjesztési sorozataiban követhetőek nyomon. Az 1848-1867 közötti emigráció és az otthoniak megfigyelései két helyen csapódtak le, akták találhatók erről a HHStA-beli Informationsbüroban, ill. az Allgemeines Verwaltungsarchivban őrzött Oberste Polizeibehörde irattárában.

A kiegyezés utáni kor iránt érdekődők számára elsősorban a Kabineti Iroda már többször emlegetett előterjesztés sorozatai használhatók, amelyek azonban minden alkalommal valamely minisztérium előterjesztése nyomán készültek. Használatuk csak az otthoni forrásanyaggal együtt lehet igazán eredményes.
A XIX. századi források ismertetése kapcsán örömmel jegyzem meg, hogy az utolsó két évtized delegátusai működésének köszönhetően több reformkori állag magyar vonatkozású anyagának feldolgozása megtörtént, ill. folyamatban van. Ress Imre és Pajkossy Gábor a Staatskonferenzaktenhez készített jegyzéket, amely az eddigi segédletekhez képest egyedülálló módon az eredetiről készült, a MOL-ban elérhető mikrofilm tekercsszámát is tartalmazza. További jegyzékek készültek a Kabinettskanzlei-Akten, a Minister-Kolowrat-Akten állagokhoz, most pedig a Staatsrat megmaradt iratainak feldolgozása van folyamatban (1833-1848). A mintegy 400 dobozt, közel százezer aktát tartalmazó fond egyötöde került eddig átnézésre (1833-1836).

A Haus-, Hof- und Staatsarchiv néhány családi levéltárat is őriz, köztük három magyar vonatkozásút, amelyek a közép-európai történelem viharait jól illusztráló módon, a II. világháború következményeként kerültek Bécsbe: a Csáky család, Erdődy család, a Pálffy család levéltára. A Csáky család szepesmindszenti levéltárában található Csáky Imre bíboros, kalocsai érsek igen terjedelemes levelezése, és néhány hivatalos irata, továbbá Csáky Miklós esztergomi érsek kisebb terjedelmű levelezése. Az Erdődy család levéltára elsősorban középkori oklevélgyűjteménye miatt érdemel figyelmet, benne Bakócz Tamás levéltárának töredékével. A Pálffy család vörösvári levéltára elsősorban a Pálffy családtagok különöző egyházi személyekkel folytatott levelezése miatt érdekes.