Einsteint győzködte a relativitáselméletről az osztrák miniszterelnök merénylője

Albert Einstein az 1920-as évek elején.

A barát, Friedrich Adler 1916 októberében a bécsi Meißl und Schadn szálló éttermében három pisztolylövéssel megölte Karl von Stürgkh osztrák miniszterelnököt. Adler pere nem sokkal azt követően kezdődött, hogy Einstein megírta a levelet. A tudós barátjának felsorolta, hogy milyen személyiségjegyekkel rendelkezik Adler, és azon töprengett, hogyan tudna segíteni rajta.

„A. bizonyította, hogy egy önzetlen, nyugodt, keményen dolgozó, jóindulatú, lelkiismeretes ember, akit mindenki nagyra becsül, így és ezért szívből jövő vágyam, hogy közbenjárhassak az érdekében” – állt a levélben. A tudós hozzátette azonban, hogy természetének vannak árnyoldalai is. „A. egy meglehetősen haszontalan rabbinikus elme, a valóságra való rálátás nélkül. Végtelenül önzetlen, erős önkínzó, már-már szuicid hajlamokkal. Egy igazi mártírtípus.”

Friedrich Adler, az osztrák miniszterelnök gyilkosa

Adler korábban a relativitáselméletről is írt Einsteinnek, aki azonban nem tartotta túlságosan hasznosnak a gondolatait. „Kaptam egy, a relativitáselméletről szóló, néhány nappal ezelőtt befejezett kéziratot tőle [Adlertől], amelyben egy próféta meggyőződésével, hosszasan fejt ki érdektelen finomságokat, így aztán komoly fejtörést okoz, hogyan válaszoljak rá” – írta a fizikus. Einstein tanácsot kért Bessótól: „Nos, biztos vagyok benne, hogy te tudod, milyen hangot üssek meg, tekintve, hogy nálam sokkal bölcsebb vagy az emberi viszonyok terén.”

1978-ban a German Studies Review folyóirat így írt Adler és Einstein viszonyáról: a két fiatalember kapcsolata „mind a fizika, mind a szocializmus terén összefonódott egymással, vagyis jóval az iskolás éveik után is kitartott. Fritz [Adler] már nagyon korán felismerte, hogy új barátja egy nagyszerű tudós.”

Míg azonban Einstein a relativitáselmélettel szerzett hírnevet magának, Adler nevét az első világháború kitörését követően az országot a parlament felhatalmazása nélkül irányító, az ellenzéket elnyomó von Stürgkh megölése tette széles körben ismertté. Adler tudta, hogy a gróf minden nap a Hofburg közelében található Meißl und Schadn szálló éttermében ebédel.

Karl von Stürgkh osztrák miniszterelnök nyugodtan fogyasztotta ebédjét, mielőtt a halálos lövés érte

Ezért 1916. október 21-én úgy döntött, itt fogyasztja el az ebédjét. Nyugodtan megvárta, míg a néhány asztallal arrébb ülő von Stürgkh is megebédel, majd nagy nyugalommal lelőtte a miniszterelnököt. Néhány órával később már a börtönben raboskodott. A gróf meghalt, Ausztria lakossága pedig döbbenten értesült az eseményről.

1917-ben Adlert halálra ítélték, ám végül úgy döntöttek, nem szeretnének mártírt faragni belőle. Büntetését 18 év kényszermunkára enyhítették, ám I. Károly császár (IV. Károly magyar király) 1918-ben megkegyelmezett neki. „Népi hősként hagyta el a börtönt” – írta a German Studies Review.

Einstein – a Los Angeles-i Nate D. Sanders aukciósház birtokában lévő – levelét 2018-ban bocsátották árverésre, január 25-én 27 500 dollárért kelt el.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

pápaság

• Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál
• Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa”
• Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen
• Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet
• A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között
• Nagy tekintélyű professzor távozása után kezdett el hanyatlani az első magyar egyetem
• Mintafeleség lehetett a mérgezésekkel megvádolt Lucrezia Borgia
• Élhetőbb várossá alakította Rómát IV. Sixtus, a reneszánsz pápa
• A magyar győzelem hírére zúgnak délben a harangok