A magyar egyháztörténetre vonatkozó források a bécsi levéltárakban

2006. március 21. 18:20 Fazekas István

Egyházi ügyek, levelezés

Az Udvari Kamara mint a Habsburg-birodalom legfőbb pénzügyi szerve nagy szerepet játszott a török kiűzésével visszafoglalt területek megszervezésében (1683-1711), a kamarai igazgatásban maradt birtokok, ill. a XVIII. század folyamán újratelepített területek életének megszervezésében, beleértve az egyházi infrastruktúra kialakítását is. A töröktől visszafoglalt déldunántúli területekre vonatkozólag is számos fontos forrás, összeírás található a Hofkammerarchivban, köztük pl. Radonay Mátyás pécsi püspök számos levele. A Hofkammerarchiv gazdag térképtárában számos kamarai birtokon épített templom és plébánia tervrajza, ill. a különböző fondokban ezek építésére vonatkozó irat található meg. Különösen gazdag a Bánát anyaga, amely hosszú időn át a Hofkriegsrat és a Hofkammer közös irányítása alatt állt (Banater Akten).

Az 1762-1848 közötti időszak egyházi ügyei az Ungarisches Camerale fondban találhatók. Itt már tárgyi tételek (ún. Abteilungen) kerültek kialakításra, amelyen belül a 3. tétel alá sorolták be az egyházi ügyeket (Abt. 3. Geistlichkeit). Itt találhatók a püspöki hagyatékokra, üresedésben lévő püspökségekre vonatkozó iratok. E forrásanyagot még igen kevesen használták, jóllehet már egyideje már mikrofilmen is elérhető otthon. Megjegyzendő, a kamarai levéltár erdélyi vonatkozású iratai, tekintve, hogy Erdély a Habsburg-birtokba vételtől kezdve egészen 1848-ig külön igazgatás alatt működött, külön sorozatban találhatók (Siebenürgische Akten rote Nummer 1-365.).

Mivel az egyház és állam szoros együttműködésben volt egymással, az egyházhoz tartozó személyek, püspökök, kanonokok, szerzetesrendek képviselői sokszor állami megbízatást is elláttak, ezért e minőségükben keletkezett iratok sűrűn bukkannak fel a bécsi állami levéltárakban. A magyar udvari kancellári tisztet egészen a XVIII. század első harmadáig egyházi személy töltötte be, a XVI. században pedig nádor hiányában több püspök viselte a helytartói tisztet. Másokat diplomáciai küldetésbe küldtek, mint pl. Pázmány Pétert 1632-ben VIII. Orbán pápához, vagy Erdődy László nyitrai püspököt 1720-1724-ben Lengyelországba. Néhány hazai egyházi személy iratainak összegyűjtése során megtörtént a bécsi levéltárak kiaknázása is, mások esetében ez még várat magára. Károlyi Árpád pl. összegyűjtötte és kiadta Fráter György levelezését. Nem foglalkozott azonban a barát meggyilkolása után tartott pápai vizsgálattal, amelynek az anyaga Rómában található, de néhány tanúvallomás Bécsben található (Ungarische Akten Fasc 72. Konv. B. `Konv 1553.X-XII. und den Prozess Martinuzzi betr. Akten`). Hanuy Ferenc Pázmány Péter levelezésének kiadása kapcsán annak idején a Haus-, Hof- und Staatsarchivban, de különösen a Finanz- und Hofkamerarchivban alapos kutatásokat végzett, ill. végeztetett.

Újabban lengyel-magyar együttműködésben megindult a jelentős humanista, Dudith András - pécsi püspök 1563-1567 között - levelezésének kiadása. Az oszmánokkal való békekötésben közreműködő Verancsics Antal neve - pécsi püspök 1554-1557 között - szintén sok Konstantinápolyból érkezett jelentés alján szerepel. A Szalay László által otthoni másolatok alapján kiadott Verancsics-levelezése és a Türkei I. (Turcica) állagban őrzött eredetiek pontos összevetése még várat magára.