A magyar egyháztörténetre vonatkozó források a bécsi levéltárakban

2006. március 21. 18:20 Fazekas István

Állami befolyás alatt

A XVIII. század közepétől kezdve igyekezett az állam egyre erőteljesebben befolyását az egyházra is kiterjeszteni. Ez az irányzat, amelyet a Habsburg-birodalom esetében II. József után jozefinizmus néven szokás nevezni, a névadó uralkodó idején túl egészen a XIX. század közepéig erősen éreztette hatását. A józsefi reformok kutatásához tudni kell, hogy Magyar Kancellária és az Udvari Kamara magyar részlegének egyesítése miatt (1784) sok forrás Budapesten a kancellária levéltárában keresendő. A legfontosabb bécsi forráscsoport a Staatsrat, mint már említettük a II. világháború során megsérült. Szerencse, hogy néhány kérdés feldolgozása még ez előtt az időpont előtt megtörtént, így pl. a Türelmi Rendelet létrejöttét tisztázta Mályusz Elemér.

Különösen gazdag anyag található József utódai, elsősorban Ferenc császár korára (1792-1835) vonatkozólag Bécsben, aki a különösen bizalmatlan uralkodók közé tartozott, ennek köszönhetően számos tanácsadót foglalkoztatott, és az így keletkezett aktákat meg is őrizte. Az e korból származó igen gazdag iratanyagból már említésre került a Kabinettskanzlei Akten, a Minister-Kolowrat-Akten, a Staatsrat (1833-tól akták is !). Ferenc nevét egy külön állag is hordozza, a Kaiser Franz-Akten, amely igencsak vegyes eredetű iratanyagot foglal magában. Az állag végén, több dobozban elhelyezve érdekes iratsorozat található, a birodalom területén lévő püspökségek egyházlátogatásáról az uralkodó számára készített jelentések, köztük a magyar püspökök rövidebb-hoszabb jelentései, amelyeket esetenként táblázatos kimutatások egészítenek ki.

A jelentések mellett püspökségre alkalmas személyekről és kanonokságra ajánlott papokról készített beadványok is találhatók még itt. Ez az anyag érdekes kiegészítést kínálhat az e korból származó ad limina jelentésekhez. Az V. Ferdinánd korából (1835-1848) származó hasonló jelentéseket a már emlegetett Kabinettskanzlei Aktenben helyezték el, itt található pl. 1836-ból Lonovits csanádi püspök jelentése egyházmegyéjéről (1836: 173), Hám János szatmári püspök jelentése 1834-1837 között tett egyházlátogatásáról (1837: 136) vagy Kováts Miklós erdélyi püspök jelentése 1843. május-júniusában Székelyföldön tett vizitációs útjáról (1843: 298).

Az előbb emlegetett állagokban rengeteg irat található a XIX. század első feléből az erdélyi és a partiumi, nagyváradi görögkatolikus püspökségek megszervezésére, működésére, ill. a görögkeleti egyházzal folytatott küzdelmére vonatkozólag.