2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: december  •  Nap: 03
23 találat
[1]

450. december 3.

Meghal Aranyszavú Szent Péter

Petrosz Khrüszologosz 433-ban lett Ravenna püspöke. Hírnevét rövid szentbeszédeinek köszönhette. 170-180 beszéde maradt fenn a neve alatt, 160 valódinak látszik közülük. Rájuk hivatkozva avatta szentté XIII. Benedek pápa 1729-ben. Az `Aranyszájú` jelzőt a 9. századi Püspöki könyv szerzője, Agnellus adta neki. Ravenna sok híres építészeti remeke fűződik az aranyszavú szónok nevéhez.

[2]

1308. december 3.

Véget ér a budai zsinat

A világi urak közreműködésével megtartott budai zsinat végzéseket hoz. Kimondja a király személyének sérthetetlenségét, intézkedik a Szent Koronáról, a királyi javak visszafoglalásáról. Felszólítja Kán László erdélyi vajdát a Szent Korona visszaadására. A püspökök kötelességévé teszi, hogy a rablókat és gonosztevőket egyházi fenyítésekkel intsék meg. Foglalkozik az egyházi javadalmak betöltésével, az egyházi rend tagjainak művelődésével és más egyházi kérdésekkel

[3]

1596. december 3.

Megszületett Nicola Amati olasz hegedűkészítő

A híres cremona-i hegedűkészítő család tagja, annak leghíresebb leszármazottja. Az általa készített hangszerek igazi műremekek, kivitelezésük és hangzásuk tekintetében egyaránt. Tőle sajátította el a hegedűkészítés csínját-bínját Guarneri és Stradivari is. 1660 után készített mesterhegedűit még ma is használják.

[4]

1604. december 3.

Basta megkezdi Kassa ostromát

Basta generális megkezdi Kassa ostromát. Háromnapi sikertelen ostrom után téli szállásra Eperjesre vonul

[5]

1670. december 3.

I. Lipót rendkívüli bíróságot állít fel

I. Lipót a magyar joghatóságok mellőzésével rendkívüli bíróságot (`iudicium delegatum`) állít fel a fölkelésben gyanúsított köznemesek pereinek lefolytatására Johann Rottal gróf elnöksége alatt

[6]

1755. december 3.

Megszületett Gilbert Stuart amerikai festő

A korabeli amerikai portréfestészet vezető alakja a Rhode Island-i Newportban sajátította el a festészet alapjait. 1775-ben Londonba ment, ahol hat éven át Benjamin West amerikai festő műhelyében dolgozott. 1782-ben megnyitotta saját stúdióját, de művészi sikerei ellenére sem tudott fizetni hitelezőinek, akik elől 1787-ben Dublinba menekült. 1793-ban tért vissza az Egyesült Államokba, ahol előbb New Yorkban és Philadelphiában, később pedig Bostonban dolgozott és hamarosan megszerezte a nemzet első számú portréfestője címet. Kedvenc műfajában csaknem ezer képet alkotott. Műveire Van Dyck és a kortárs angol festők voltak hatással. Leghíresebb képe a George Washingtont ábrázoló befejezetlen portréja. Sok festménye Chicagóban és Philadelphiában, valamint a washingtoni National Galleryben van. 1828. július 9-én halt meg Bostonban.

[7]

1795. december 3.

Megszületett a postabélyeg kitalálója

Sir Rowland Hill tanár, postai szakember Kidderminsterben született. A tanulás mellett már igen korán, 12 évesen tanítani kezdett, előbb édesapja birminghami iskolájában okította diáktársait, később, 1819-ben Hazlewood néven saját iskolát alapított Edgbastonban. Az alapító haladó gondolkodása már itt megmutatkozott. A Hazlewoodban tudományos labor, úszómedence, színpad, könyvtár, gázvilágítás és központi fűtés biztosította a hátteret az ismeretszerzéshez. 1822-ben testvérével közösen publikálták Közoktatás című munkájukat, amelyben olyan, az iskolájukban már alkalmazott újdonságokat ismertettek, mint a testi fenyítés megszüntetése, a heti egyszeri testnevelés óra és egy új tantárgy, a tudomány bevezetése. A Hazlewood a világ minden tájáról vonzotta a diákokat, jól prosperált és öt évvel később Londonba költözött. Itt alapítója érdeklődését felkeltették a kormányzati és reformügyek. A postaszolgáltatás nehézkességét és költségességét megszüntetendő 1837-ben a Postai reform jelentősége és hasznossága címmel tanulmányt terjesztett elő. Javaslata alapján 1839-ben megszavazták az ún. bélyegtörvényt, amelynek alapján a levelek előzetes és kötelező portózását előre megvásárolható és felragasztható bélyegekkel váltották fel. Az 1840-es évektől már az általa megreformált postánál dolgozott, 1854-1864 között postafőtitkári minőségben. 1860-ban a megbecsülés jeleként lovaggá ütötték.

[8]

1800. december 3.

A császári-királyi hadsereg döntő vereséget szenved

Hohenlindennél (Bajorország) a János főherceg parancsoksága alatt harcoló császári-királyi hadsereg döntő vereséget szenved Jean-Victor Moreau tábornok francia hadaitól

[9]

1800. december 3.

Megszületett Preseren, szlovén romantikus költő

A Vrba-i születésű France Preseseren jogi tanulmányai után, 1832-ben bírói és ügyvédi vizsgát tett. Már igen fiatalon nagy irodalmi műveltséget szerzett az antik, a reneszánsz és a romantikus költészet köréből. Ifjúkori zsengék után váratlanul érett, kiforrott költészettel jelentkezett. Költői fejlődése a könnyű anakreóni daloktól a tragikus hangvételű balladákig, az éles szatíráktól a teljes kiábrándultságot tükröző poémáig ívelt.

[10]

1810. december 3.

A britek megszerzik Mauritiust a franciáktól

[11]

1811. december 3.

Napóleon ellenzi Magyarország alkotmányos különállásának megszüntetését

Metternich gróf államkancellár utasítja Karl Schwarzenberg herceg, párizsi osztrák követet, tudakolja meg I. Napóleon császártól, ellenezné-e Magyarország alkotmányos különállásának hatalmi szóval való megszüntetését. Napóleon az oroszországi hadjárat előkészületei miatt, a nyugalom fenntratás céljából ellenzi e lépést.

[12]

1820. december 3.

Megszületett Ellinger József operaénekes

Divatárukereskedő-segéd volt Temesvárott, majd Pozsonyban lett karénekes. 1846-ban bekerült a pesti német színház kórusába. Első sikereit 1848-ban aratta Regensburgban és Augsburgban. 1849-ben a Theater an der Wien tagja lett, sikereinek csúcsán 1851-ben I. Lajos bajor király is kitüntette. 1854-1860 között a Nemzeti Színház tagja volt, majd négy évig Rotterdamban énekelt. Sikeres művészként, több mint ezerszer lépett fel a Nemzetiben, Erkel operáinak valamennyi tenorszerepét elénekelte. 1880-ban a Bánk bán címszerepében búcsúzott a közönségtől.

[13]

1843. december 3.

Megalakul a Magyar Kereskedelmi Társaság

Vay Ábrahám gróf elnökletével Pozsonyban megalakul a Magyar Kereskedelmi Társaság

[14]

1846. december 3.

Megjelenik Budán Horváth Mihály: A magyarok története I-IV. kötet című műve

[15]

1886. december 3.

Megszületett Karl Manne Georg Siegbahn svéd fizikus

Kezdetben főleg elektromosságtani és mágnességtani kérdésekkel, majd a röntgensugarak tanulmányozásával foglalkozott. 1916-ban új színképvonal-sorozatot fedezett fel a röntgen-emissziós spektrumokban, melyet M-sorozatnak nevezett el. Olyan berendezést és módszert dolgozott ki, amely révén pontosan meg lehetett határozni a röntgen-hullámhosszakat. Az uppsalai egyetem fizikaprofesszora lett, itt munkatársaival kimutatta, hogy a röntgensugarak prizmával elhajlíthatók. Később az ultraibolya tartományhoz közeleső gyengébb röntgensugarakat is tanulmányozta. 1937-ben lett a stockholmi egyetem fizikaprofesszora, ebben az évben bízták meg az akkor létrehozott Nobel Fizikai Intézet vezetésével. 1939-64 között a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság tagja volt. 1924-ben fizikai Nobel-díjat kapott röntgenspektroszkópiai vizsgálataiért és felfedezéseiért. Stockholmban hunyt el 1978. szeptember 26-án.

[16]

1910. december 3.

Bemutatják a neont

A neonvilágítást először a párizsi motor show alkalmával alkalmazták.

[17]

1930. december 3.

Megszületett Jean-Luc Godard

A francia újhullám egyik legjelentősebb képviselője párizsi középpolgári család fiaként látta meg a napvilágot. Tanulmányait a svájci Nyonban, majd a Sorbonne-on végezte. A diáknegyed filmklubjában ismerkedett meg André Bazinnel és Francois Truffaut-val, és kritikusként ekkor mutatkozott be a La Gazette du Cinéma hasábjain. 1956-ban már ő volt az egyik legjelentősebb francia filmkritikus. Kifulladásig című első filmjét 1959-ben forgatta Jean-Paul Belmondo főszereplésével. Következő filmjeinek legfőbb értéke a személyes látásmód: Éli az életét (1962), Alphaville (1964), Bolond Pierrot (1965). Ezután esszéfilmek sorát készíti, kiiktatva a személyes vonatkozásokat: Hímnem, nőnem (1966), Két-három dolgot tudok róla (1967), majd a politikára koncentrált, s az értelmiség 1968-as lázadásának állított emléket a Vidám tudás és az Egy + egy. A tradicionális mozifilmhez 1979-ben tért vissza a Mentse aki tudja című filmmel. A férfi-nő kapcsolatot vizsgálta a Keresztneve: Carmen (1983), és a Vigyázat jobbról (1987). További filmjei: Új hullám (1990). Németország kilenc nulla (1990), Jaj nekem (1993). Alkotásaival negyedszázad óta hatást gyakorol a filmkészítő nemzedékekre. 2004-ben forgatta legújabb filmjét, a Mi zenénk-et.

[18]

1937. december 3.

József Attila öngyilkos lesz

JÓZSEF ATTILA (1905.04.11., Budapest - 1937.12.03., Balatonszárszó)
Költő, a XX. századi magyar líra jelentős alakja. Juhász Gyula segítségével és előszavával jelent meg első verseskötete, a Szépség koldusa (1922). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. 1924-ben iratkozott be a szegedi egyetem magyar-francia szakára, de 1925-ben Tiszta szívvel című verséért professzora, Horger Antal eltanácsolta az egyetemről. Ezután a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat, s megismerkedett Németh Andorral, Kassák Lajossal, Hatvany Lajossal. 1926-27-ben a Sorbonne előadásait hallgatta. 1933-tól alkotta meg összetett szemléletű, hagyományos és avantgárd sajátságokat ötvöző verseit. Kortársai nem értékelték teljes súlya szerint művészetét, s ez is közrejátszott abban, hogy egyébként is labilis idegrendszere végleg tönkrement: 1937-ben öngyilkos lett. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. 2001-ben posztumusz Magyar Örökség-díjjal ismerték el költészetét.

[19]

1955. december 3.

Nagy Imrét kizárják a pártból

Nagy Imre (1896-1958) az agrárkérdés szakértőjeként a magyar kommunista mozgalom moszkvai emigránscsoportjához tartozott. 1945 után fontos állami tiszteket (földművelési miniszter 1944-45, belügyminiszter 1945-46) töltött be, de hamarosan háttérbe szorult. 1947-49-ben ellenezte a gazdaság, különösen a mezőgazdaság gyors, erőszakos, szovjet mintájú átalakítását. Ezért 1949 szeptemberében kizárták a pártvezetésből. 1950-től fokozatosan `visszatért`, 1953 július 4-én szovjet támogatással miniszterelnök lett. Korrekciós politikai és gazdasági intézkedéseket hozott, amelyeket reformokká igyekezett továbbfejleszteni. 1954 késő őszétől nem élvezte Moszkva támogatását, 1955. január 8-án a szovjet pártelnökséggel folytatott tárgyalásokon megbírálták, és önkritikára szólították fel. Hamarosan bekövetkezett betegsége miatt hetekre kikapcsolódott a politikából, ezalatt Rákosi előkészítette politikai elítélését, majd pozícióiból való eltávolítását. 1955. december 3-án a pártból is kizárták. Nagy Imre elutasította az önbírálatot, s vezéralakja lett a pártellenzéknek, amely az ő kormányprogramját tűzte zászlajára. 1955-56-ban írott politikai tanulmányaiban élesen bírálta a sztálinizmust, amelyet "elfajult bonapartista" rendszernek nevezett. Síkra szállt a nemzeti függetlenségért és Magyarország katonai tömbökön kívüli státuszáért.

[20]

1956. december 3.

Meghal Alekszandr Rodcsenko orosz festő és fotóművész

Alekszandr Mihajlovics Rodcsenko a `non-objektivista` mozgalom egyik elindítója, valamint Tatlinnal együtt a mozgó szobrok, a mobilok irányzatának úttörője Szentpétervárott született 1891. december 5-én. A kibontakozó konstruktivista mozgalom képviselője, a gyakorlati célú műalkotás társadalmi szerepét hangsúlyozó produktivizmus programjának egyik megalkotója volt. A XX. század elejének avantgárd szellemében igen sokoldalú életművet hagyott hátra. Festőként, grafikusként, fotóművészként, belsőépítészként, plakáttervezőként és formatervezőként egyaránt a legjobbak között tartják számon. Amikor 1923-ban megalapították a Lef-csoportot, az együtt dolgozó és együtt gondolkodó baloldali művészek társulását, Rodcsenko forradalmasította a fényképezést. Szakított a fényképezőgép korábbi szemtől szembeni látószögével, és a tárgyakat alulról vagy éppen felülről, különböző szögekből nézve fotografálta. A politika is hamar ráérzett az így készített fotók propagandaerejére. De mellőztetését is éppen egy ilyen propagandakép, az Úttörőlány bírálatával indokolták meg, mondván, a szovjet embernek nem az égben, hanem a földön kell keresnie a jövőt. Mindez 1930-ban történt, akkor, amikor a megszilárdult szovjet hatalomnak már elege lett a modern művészekből. Rodcsenko politikai félreállítása alól 1956-ban bekövetkezett haláláig nem kapott felmentést. A forradalmi újító magányos és megkeseredett ember lett, s élete végén ismét a festészethez fordult.

[21]

1961. december 3.

Visszafordítják Matisse-t

A new yorki Modern Művészetek Múzeuma 46 napon keresztül fejjel lefelé állította ki Henri Matisse A csónak (Le Bateau) című képét. Becslések szerint ezalatt közel 116 ezer látogató haladt el a kép előtt; 1961december 3-án végül visszafordítják a képet.

[22]

1967. december 3.

Végrehajtják az első szív transzplantációt

A cape towni Groote Schurr Kórházban Dr Christiaan Barnard hajtotta végre az első szív transzplantációt.

[23]

1984. december 3.

Hatalmas ipari katasztrófa pusztít Bhopalban

Egy vegyigyárban egy hibás szelep következtében 30 tonna növényvédő szernek használt metil-izocianát szivárgott el. A katasztrófa következtében több mint 2000 ember vesztette életét, a valószínűleg megvakulók számát pedig orvosok mintegy 20 000-re becsülik. Emellett születési rendellenességekkel is számolni kell. A gyár, amely 51%-ban az Union Carbide amerikai cég és 49%-ban az indiai kormány tulajdonában van, Bhopal egy sűrűn lakott szegénynegyedének kellős közepén áll. Az indiai hatóságok súlyosan elmarasztalták a konszern vezetőségét a biztonsági berendezések hiánya, illetve elhanyagolt állapota miatt. Warren Andersont, a konszern igazgatóját Bhopalba érkezésekor a repülőtéren átmenetileg letartóztatják. A vegyiművek öt indiai menedzserét a rendőrség már a szerencsétlenség reggelén lecsukja. A vegyigyárban a múltban is többször fordultak már elő balesetek, de ezeket a politikusok és a konszern vezetői eltussolták. Az indiai ellenzék nyíltan "korrupciós botrány"-ról beszél.

Bezár