A koncentrációs táborok foglyaival készíttettek aprólékosan hamisított brit bankjegyeket a nácik

Pénzhamisítás: a történelem „legősibb mestersége”

1939. szeptember 18. Berlin, Wilhelmstraße 61. Alig telt el két hét a Polenfeldzug, azaz a lengyelországi hadjárat megkezdése óta, s a német tisztviselők már a következő stratégián törték a fejüket. A birodalmi pénzügyminisztérium konferenciatermében azonban csak egy téma volt napirenden: hogyan támadható meg egy világbirodalom gazdasági rendszere?

A terv: pénzhamisítás. Történelmi előzmény akadt bőven, ugyanis már az ókori görög és római birodalomban felütötte a fejét a pénzhamisítás. Mielőtt a papírpénz megjelent volna a 10. századi Kínában, általában az alapfémeket keverték tiszta arannyal vagy ezüsttel.

Gyakori módszer volt a pénzcsonkítás, amely során a nemesfémből készült érmék anyagából – reszeléssel, kaparással, vagy vegyi, illetve elektrokémiai úton – elvettek, az érmét névértéken továbbadták, a kinyert nemesfémet pedig fémértéken értékesítették.

A pénzhamisítás idővel hadieszközzé vált. Anglia például hamisított pénzekkel igyekezett a kontinentális dollár értékét rontani az amerikai függetlenségi háborúban, majd a 18. század végén nagy mennyiségű hamis papírpénzt (assignátákat) csempésztek be Franciaországba, hogy növeljék az inflációt és szabotálják a forradalmat. Bonaparte Napóleon rafinált rendőrminisztere, a jakobinus nemzetgyűlési képviselő, Joseph Fouché viszont London, Bécs és Moszkva ellen használt fel hamisítványokat.

A 20. század talán legnagyobb pénzhamisító botránya 1925-ben pattant ki, amikor Hágában letartóztattak három magyar állampolgárt, miután Magyarországon hamisított ezerfrankosokat találtak náluk 10 millió frank értékben.

Az ügy előzményei 1923-ra nyúltak vissza, amikor magyar jobboldali körök hamis ezerfrankosok ezreivel akartak bosszút állni Franciaországon az ország területét megcsonkító 1920-as trianoni békeszerződésért, valamint így akartak pénzt biztosítani irredenta vállalkozásokra. A nyomozás során előkerült dokumentumok nyilvánvalóvá tették, hogy a miniszterelnök is tudott az akcióról, a vizsgálat azonban a kormányt felmentette a felelősség alól.

1. Pénzhamisítás: a történelem „legősibb mestersége”
2. Támadnak a fontok
3. 8 965 080
4. Ausztria, Toplitz, Palesztina

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait