10 tény a dualizmus kori Magyarországról

1. Magyarországon a népességnövekedés a dualizmus évtizedeiben jelentősen megugrott.  1851-ben 13,19 millió, 1910-ben már 20,9 millió fő élt a királyságban. Azonban a gyermek és csecsemőhalandóság magas volt: ezer újszülöttből 1910-ben 206 hunyt el. Ennél rosszabb mutatói csak Oroszországnak voltak.

2. Magas volt az öngyilkosságok száma is, csaknem minden századik elhalálozottból egy önkezével vetett véget életének.

3. A 19. század második felében a vízrendezéseknek köszönhetően mintegy 36 ezer négyzetkilométert hódítottunk el a természettől a mezőgazdaság számára. Például a Tiszát 112 átvágással, kb. 450 kilométerrel rövidítették meg.

4. A korszakban valamelyest későbbre tolódott a házasságkötési kor. 1875-1920 között a hajadonok száma a 20-25 éves korosztályban 23-ról 30%-ra nőtt. Nem nőtt viszont azok aránya, akik egyáltalán nem alapítottak családot. A házasodás társadalmi elvárás maradt.

5. Stabilizálódott a közbiztonság: 1890-ben 36, 1913-ban 24 bebörtönzött jutott 100 ezer lakosra, a gyilkosságok száma és aránya is visszaesett. Szinte teljesen felszámolták a betyárbűnözést, helyette megjelentek viszont a gazdasági bűncselekmények.

6. Bár a közvélekedés a férfiakat tekintette a társadalom önálló cselekvő tagjainak, a századfordulón lassú javulás mutatkozott a nők helyzetében. A XX. század elején már a gyáripari foglalkoztatottak negyede munkásnő volt. Az első tanítónők az 1850-es években jelentek meg, a századfordulón az elemi iskolában tanítók negyede nő volt.

7. A nemzetiségi megoszlásban a dualizmus idején a magyarság javára eltolódás volt tapasztalható. 1910-ben a szűkebben vett Magyarországon a lakosság 54%-a vallotta magát magyarnak. A 60 év alatt az ország lakossága 57%-kal növekedett, a magyarok száma több mint kétszeresére nőtt. (A magyarok 5,3 milliós gyarapodásából kb. 2 millió fő az asszimilációs nyereség.)

8. Az óraorientált modern időszemlélet az 1850-1860-as évekre elérte a magyar parasztság egyes csoportjait is, a többi társadalmi réteg életformáját azonban sokkal inkább meghatározta az óra. Az óraorientált időfelfogás térhódításában szerepe volt az iskolának is, ahol elemi szinten is bevezették az 50 perces tanórák szerinti oktatást.

9. A tengerentúlra történő tömeges kivándorlás 1885 körül kezdődött meg és leginkább az agrárnépességet érintette. A világháborúig közel 2,3-2,4 millió fő hajózott ki a Magyar Királyság lakói közül az Újvilágba. A kivándorlók kb. negyede tért vissza. Érdekesség, hogy a román munkaerőpiac is több ezer főt szívott fel.

10. A városi lakosság háromszor gyorsabban növekedett, mint az országos átlag. 1869-ben az összlakosság 14%-a, 1910-ben több mint 20%-a lakott városokban. A világvárossá váló Budapest lakossága a századfordulóra 1,1 millióra emelkedett.

+1 Habár Magyarországon a században több mint egy millióan hunytak el kolerában, a városok csatornázása folyamatosan szorította vissza a halálos járványt. A védőoltás általánossá válásával sikerült felszámolni a himlőt, 1870-ben az újszülöttek már háromnegyedét oltották, 1913-ban pedig már egyáltalán nem szerepelt a halálokok között. A mocsarak lecsapolása következtében megszűnt a malária, ugyanakkor minden nyolcadik haláleset oka a tuberkolózis volt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2018

• Több mint hétezer éves sajtkészítők nyomaira bukkantak Dalmáciában
• Széchenyi István apaszerepben
• Velünk evő középkor
• A történelem hét legrosszabb foglalkozása 
• II. András és IV. Béla
• A két Tisza
• Nellie Bly, az első száguldó riporter
• A zsibói Wesselényi-kastély
• Impresszumok forradalma