El nem kötelezett művészet – Budapesten a jugoszláv avantgárdot bemutató kiállítás

A június 25-ig látható tárlat anyagának alapját Marinko Sudac magángyűjteménye nyújtja, amely a műtárgyak és műtárgyegyüttesek mellett kiemelkedő művészettörténeti jelentőségű archívumokat és teljes dokumentációs anyagokat is felölel. A tárlat az egykori Jugoszlávia nonkonformista művészeti közegeinek kialakulását mutatja be regionális kontextusban, Lengyelországgal, Magyarországgal és Csehszlovákiával együtt vizsgálva. A kiállítás elsősorban a csoportos művészeti tevékenységekre, illetve azoknak a különböző közegekben betöltött szerepére fókuszál.

Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója a kiállítás szerdai megnyitóján elmondta, hogy a Zágrábban élő Marinko Sudac alig 15 év alatt gyűjtötte össze nagyszabású kollekcióját. A most nyílt kiállításon 600 műtárgyat mutatnak be. “Azok a kísérletek, amelyeket a művészettörténészek a rendszerváltás előtt és után megtettek, hogy a disszidens, az avantgárd, neoavantgárd, a konceptuális, az elhallgatott underground művészetet bevigyék a nyugat-európai, egyetemes köztudatba, az Marinko Sudac gyűjteményével megvalósult” – hangsúlyozta az igazgató, hozzátéve, hogyha az egyetemes korszakokra vagy az 1960-es, 70-es és 80-as évek stílusaira gondolunk, mint a konceptuális stílus, pop-art vagy mail-art, akkor megkerülhetetlen ez a gyűjtemény.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a múzeumban két hét múlva nyílik Párhuzamos avantgárd címmel a Pécsi Műhely munkásságát bemutató kiállítás, amely a most megnyílt tárlattal kiegészítik egymást és egy tágabb, regionális kontextust teremtve mutatja be a pécsi művészcsoport tevékenységét is. Az El nem kötelezett művészet című kiállítás Milánóból érkezett Budapestre. Az FM Centro per l’Arte Contemporanea kiállítóterében már bemutatott anyagot Marco Scotini főkurátor válogatta, ennek átdolgozott adaptációja látható Budapesten.

Marco Scotini, az FM Centro per l’Arte Contemporanea művészeti vezetője elmondta: a kiállítás ötlete azért született meg, mert Olaszországban és a nyugati országokban a kelet-európai művészetet nem annyira jól ismert, így az FM Centro per l’Arte Contemporanea figyelme a közép-kelet európai művészet felé fordult, elsősorban Jugoszlávia, Magyarország a volt Csehszlovákia és Lengyelország felé – mondta. Elmondta, hogy a kiállítás címe abból született, hogy Kelet és Közép-Európában ez a fajta el nem kötelezettség a szovjet blokk felé irányult, és egyfajta politikai álláspontot is jelentett.

Az El nem kötelezett művészet – Marinko Sudac gyűjteménye című kiállítás egyrészt összekapcsolja a jugoszláv művészeti közegeket Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország nonkonformista művészeti gyakorlataival és az olyan művészek munkásságával, mint Erdély Miklós, a Pécsi Műhely, Julius Koller, Stano Filko, Natalia LL és Andrzej Lachowitz; másrészt pedig olyan független művészeti helyszíneket térképez fel, amelyek hajtóerőként működtek a hivatalos művészeti diskurzusba beilleszkedni nem akaró művészcsoportok és egyéni kifejezésmódok kialakulásában.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták