„A betegség, őrület és halál angyalai vették körbe” Edvard Munch gyermekkorát

Középosztálybeli családból származott, apja orvos volt. Gyerek- és ifjúkorát szavai szerint "a betegség, az őrület és a halál angyalai vették körbe": ötévesen elvesztette anyját, kamaszként egyik húgát, huszonéves volt, amikor apja és egyik bátyja is meghalt, egyik nővére pedig megőrült. Maga Munch is labilis alkat volt, alkoholproblémákkal küzdött, többféle pszichés betegségtől szenvedett és nikotinfüggő is volt.

Mérnöknek készült, de a műszaki főiskoláról kimaradt, majd a kristianiai (oslói) Királyi Művészeti Iskolában festeni tanult, tagja lett a Kristianiai Bohémok nevű művészcsoportnak, amely többek között a szabad szerelmet is hirdette. 1885-ben Párizsba utazott, ahol a Louvre és a Szalon festményeit tanulmányozta, különösen Manet hatott rá. Első önálló kiállítását 1889-ben Oslóban rendezte, meglehetősen vegyes fogadtatással. Ezután állami ösztöndíjjal Párizsba utazott, ahol szakított a naturalizmussal és az impresszionizmushoz közeledett. Hazatérése után Berlinbe kapott meghívást, de ottani önálló kiállítása botrányosra sikeredett, egy hét múlva be is zárták.

Munch képeinek szenvedélyessége és a hagyományokat elvető képzelőereje miatt állandóan a viták kereszttüzében állt. Ebben az időben bontakozott ki eredeti stílusa: a szecessziósan kígyózó vonalak, a táj ívei, a komor tónusok nem díszítőelemek, segítségükkel mély lelki folyamatokat tárt fel. 1893-ban készült legismertebb műve, A sikoly, a kozmikus erejű félelem megjelenítése. (A műnek négy változata készült, három közülük norvégiai múzeumokban található, a negyediket 2012-ben akkor rekordot jelentő 120 millió dolláros összegért egy amerikai sajtó- és pénzmágnás vásárolta meg.)

Munch még Berlinben kezdett dolgozni Az Élet fríze című, az életről, a szerelemről és a halálról szóló festménysorozatának motívumain. Ennek darabjai A hang, A csók és a Madonna című képek is, a nő és a férfi bonyolult, olykor ambivalens kapcsolatának sajátos ábrázolásai. Munch jól ismerte a szerelem gyötrelmes oldalát, harmonikus kapcsolatban azonban nem nagyon volt része. 1894-től litográfiákat is készített, a grafikát kísérleti terepnek tartotta. A kilencvenes évek közepétől egy évtizeden keresztül állandó utazásban telt élete, Norvégia mellett főként Berlinben és Párizsban élt és alkotott, s az Egyesült Államokban is voltak kiállításai.

Képeinek visszatérő motívuma a halál, az elmúlás: a Halottas ágynál, a Halál a betegszobában, a Halott anya és gyermeke című képein gyerekkori élményeit dolgozta fel. Az állandó utazás, a megfeszített munka idegösszeroppanáshoz vezetett, 1908-ban és 1909-ben hosszabb időt szanatóriumban töltött. Gyógyulása után az oslói egyetem aulájának kifestését kezdte meg, fő motívuma az allegorikus képekkel körülvett Nap lett. Késői alkotásai kevéssé avantgárd jellegűek, több önarcképet is készített. Képeit a nácik degenerált művészetnek titulálták és nem sokkal hatalomra kerülésük után eltávolították őket a német múzeumokból. Edvard Munch 1944. január 23-án az Oslo melletti Ekelyben halt meg. Vagyonát és minden művét Oslo városára hagyta, ahol 1963-ban nyílt meg a Munch Múzeum.

Az expresszionizmus előfutáraként számon tartott művész alkotásai a tolvajok körében is igen népszerűek. 1994-ben az oslói Nemzeti Múzeumból lopták el A sikoly egyik változatát, a rablók három hónappal később visszaszolgáltatták a festményt. A mű egy másik példányát a Madonna című alkotással együtt 2004 augusztusában a Munch Múzeumból vitték el, ezek a képek súlyos károkat szenvedve két évvel később kerültek elő.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?