Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban

[2015.09.26. 10:39] Hírek

A hét vezér egyikéről elnevezett település, a ma Szerencshez tartozó Ond Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szerencs-patak völgyében húzódik meg. A történelmi borvidék hajdan nagyhírű mezővárosainak árnyékában a kis falu múltja és jelene elhalványul. 

Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon

[2015.09.03. 08:14] Hírek

„Engem és a legjobb barátnőmet együtt vittek ki a Gulágra. Mariska, a barátnőm, öt évvel később térhetett haza, mint én. Ő is visszajött a szülőfalunkba. Azon nyomban meglátogattam. Én akkor már férjnél voltam, lányom is született."

Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma

[2015.08.28. 08:25] Hírek

A Múlt-kor őszi számában a Szovjetunióba elhurcolt magyar hadifoglyok tragikus sorsa mellett olvashatnak még Rudolf főherceg halálának körülményeiről, az erdélyi fejedelmek vadászati szokásairól és Coco Chanel titokzatos életéről is. 

Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 

[2015.08.02. 17:05] Történelmi Magazin

A hét vezér egyikéről elnevezett település, a ma Szerencshez tartozó Ond Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Tokaj-Hegyalja déli részén, a Szerencs-patak völgyében húzódik meg. A történelmi borvidék hajdan nagyhírű mezővárosainak árnyékában a kis falu múltja és jelene elhalványul. Ezért csak nagyon kevesen tudják, hogy a második világháború utolsó szakaszában milyen tragikus események zajlottak le ebben a csendes és félreeső településen.

A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József

[2015.08.02. 17:00] Történelmi Magazin

„Életművét ma még elfödi a sorsa” – állapította meg 1989-es elemzésében a három évtizeddel korosabb, akkor már másfél évtizede halott pályatársára, Lengyel Józsefre emlékezve Sándor Iván. Az író abban az évben foglalta gondolatait esszétanulmányba, amikor az „elfedett” oeuvre két jelentős darabja több évtizedes küzdelem után végre a nagyközönség elé került. A Szembesítés című kisregény például 1964-es megírása óta várta a megjelenést, noha a mű – amelyet az egyik legmegrázóbb novellájának címe után „kicsi, mérges öregúrként” emlegetett munkássága „záró díszkövének” tekintett – 1971-ben egyszer már megjelent. Ám akkor úgy kapott nyomdafestéket, hogy valójában mégsem jelent meg.

Rudolf, a trónörökös halála

[2015.08.02. 16:54] Történelmi Magazin

„Jupiter a maga kedvenceit a halandók közül felhőbe burkolja, s úgy ragadja el az élők sorából. Így lesz halhatatlanná a halandó, így jutott az istenek sorába Romulus.” E sorokkal búcsúztatta az Osztrák–Magyar Monarchia trónörökösét a Budapesti Hírlap 1889. február 1-jén megjelent száma. Rudolf halálát követően – az egymásnak ellentmondó gyilkosságról és önkezűségről szóló korábbi hivatalos közleményeket cáfoló híresztelések hallatán – a lapok érzékelhetően elbizonytalanodtak, így a keresztény kultúrkör halálesetekben alkalmazott tradicionális paneljeivel ellentétben, szokatlan módon a római mitológiából vett szakrális elemekre való utalásokkal, másutt a nekrológok sémáit követve ismert magyar történeti párhuzamok (például Mátyás király alakjának) felelevenítésével vettek búcsút a trón örökösétől, áthidalva a haláleset jellegét övező tisztázatlanságokat. Mindazonáltal e fenti kényszer hatására megjelenő antik komponensnek a későbbiekben már nincs nyoma a Rudolf halála utáni hivatalos kép kiemelt elemeiben.

A csalogány és a csalogányvadászok

[2015.08.02. 16:44] Történelmi Magazin

Brutális gyilkosságban és szervezkedésben való részvétel vádjával 1957. június 28-án felakasztottak egy lányt, a hatodéves medikát, Tóth Ilonát. Az indulatok az elmúlt fél évszázad során többször összecsaptak: vajon elkövette-e a lány a terhére rótt tettet, avagy sem, és ha nem, akkor miért kellett meghalnia.

Marie Curie és a „rádiumlányok”

[2015.08.02. 16:32] Történelmi Magazin

A nukleáris veszély, amely a 2011-es fukushimai atomerőmű robbanása óta rettegésben tartja Japánt és a világot, 1898-ban született meg Marie Curie felfedezése nyomán. 19 évvel később néhány amerikai munkás felfigyelt arra, hogy amikor orrot fújnak, a zsebkendő fényessé válik. A rádiummal készült világító órákat mindenféle óvintézkedés nélkül készítő, a szórakozásból körmüket, fogaikat és arcukat is befestő lányok a radioaktivitás csendes gyilkosságának váltak első áldozataivá. Drámájukból csekély összegű kártérítést hozó, ám világraszóló per lett.

Kivégzésük előtt mondták

[2015.08.02. 16:24] Történelmi Magazin

A halálraítélt általában percre pontosan tudja, mikor jön el a vég, így azt is eldöntheti, mi legyen életének utolsó mondata. Az elmúlás előtti pillanatok sokakat megihletnek, és olykor még a legelvetemültebb bűnöző is bölcs szavakkal a száján távozik az élők sorából. Ám nem lehet megjövendölni, mit hoz ki az emberből az utolsó perc. Vannak, akik nyomdafestéket nem tűrő kifejezésekkel illetik hóhérjukat, sokan imádkoznak, egyesek megbánják bűneiket, mások gyalázkodnak, egyesek illedelmesek, mások még mindig követelőznek, vannak, akik nem értik, mit keresnek a villamosszékben, és vannak, akik inkább horgásznának.

Bizarr ősi orvosi technikák

[2015.08.02. 13:12] Történelmi Magazin

Az orvostudomány az évezredek során számos képtelen, sokszor fájdalmas és nemritkán bizarr kezeléssel hökkentette meg a gyógyulni vágyókat. Az epilepsziára emberi vért, a fogfájásra döglött egeret, a túlsúlyra köpölyözést, a migrénre koponyalékelést, a hisztériára kenőcsöket és szexet, a szifiliszre pedig halálos veszedelmekkel fenyegető higanyt írtak fel a korabeli szakemberek. Összeállításunkban hét igen bizarr gyógyítási technikát mutatunk be.

Lópatkók ütemét visszhangzó szellemkastély

[2015.08.02. 12:52] Történelmi Magazin

„Elfelejthetetlen nagy érdemü Hazámfija!” – kezdi bevezetőjét gróf Széchenyi István a Lovakrul című munkájában, amelyet kedves barátjának, az általa igencsak tisztelt hazafinak, gróf Hunyady Józsefnek címzett. E nagyérdemű gróf többek között azért vívta ki a „legnagyobb magyar” figyelmét, mert korának egyik haladó gondolkodású főuraként a nyugati kultúra hazai elterjesztését szorgalmazta, ő maga pedig a lótenyésztés és a lóversenyzés alapjait teremtette meg kitartó és lelkiismeretes munkával.

„Ez ugyanaz, mint amit Hitler csinált a zsidókkal”

[2015.08.01. 16:58] Történelmi Magazin

Ma már talán köztudomású, hogy a Vörös Hadsereg, illetve a szovjet fegyveres szervek az általuk elfoglalt Kelet-Közép- és Délkelet-Európából több százezer ártatlan polgári lakost hurcoltak el szovjetunióbeli kényszermunkára. Az már jóval kevésbé ismert, hogy az elhurcolt polgári lakosok kétféle fogolystátuszba, így kétféle lágertípusba kerültek: hadifogoly-, illetve internálótáborokba. Ez utóbbiakba már nőket is hurcoltak. Az internáltakat – korabeli kifejezéssel: deportáltakat – külön gyűjtőtáborokon keresztül, külön szerelvényekkel szállították a Szovjetunióba, ahol továbbra is a hadifoglyoktól elkülönítve, internálótáborokba zsúfolták őket. Csak később, a hazahozatalukkor keverték össze őket a hadifoglyokkal, majd ugyanazokkal a szerelvényekkel mint „hadifoglyok” érkeztek haza. A szovjetek által megszállt Magyarországon hivatalosan a deportáltakat is csak hadifoglyokként kezelték, és róluk is csak a hadifogolyügy keretében lehetett szólni.

Kinek kémkedett Coco Chanel?

[2015.08.01. 16:50] Történelmi Magazin

A nő, akinek a neve az elegancia és a luxus szinonimájának számít, a semmiből építette fel dollármilliókat érő divatbirodalmát. Nincstelen árva volt, majd ambíciókkal teli kamasz, stílusával másokat lenyűgöző lány, odaadó szerető, sikeres üzletasszony, szigorú vállalatigazgató, nagyvonalú mecénás, lelkes művészetrajongó és megbízható barát. Mindenekelőtt azonban forradalmár, aki megszabadította a nőket az őket évszázadokon át sanyargató fűzőtől, a nevetséges túldíszítettségtől, megmutatta nekik az egyszerűség eleganciáját, és letette a XX. századi divat alapköveit.

Az erdélyi fejedelmek vadászatai

[2015.08.01. 16:01] Történelmi Magazin

A három részre szakadt ország mindennapjait leginkább a hadakozás töltötte ki. Az erdélyi fejedelmek, valamint a főurak azonban gyakran hódoltak a vadászat szenvedélyének is, amelynek a hús megszerzésén kívül más gyakorlati haszna is volt: a korabeli felfogásban háborúra való felkészülésnek tekintették. Diana istennőt gyakran ábrázolták Mars istennel együtt, ami nem véletlen, hiszen a vadászat és a harci erények igen közel álltak egymáshoz a kora újkor emberének a gondolkodásában.

Magyar nők a Gulágon

[2015.08.01. 15:59] Történelmi Magazin

„Engem és a legjobb barátnőmet együtt vittek ki a Gulágra. Mariska, a barátnőm, öt évvel később térhetett haza, mint én. Ő is visszajött a szülőfalunkba. Azon nyomban meglátogattam. Én akkor már férjnél voltam, lányom is született. Mariska is férjhez ment, életet adott két egészséges leánygyermeknek. Dolgosan teltek-múltak az éveink, amikor egy szép napon beállított egy orosz orvos a faluba, egy kisfiúval. Ekkor derült fény Mariska barátnőm titkára. Ugyanis amikor én hazajöttem, ő összejött a lágerben egy orosz, kaukázusi orvossal, fia született tőle. A gyermek 13 hónapos volt, amikor ő hazatért, de nem hozhatta magával. Otthagyta a gyermeket az orvossal, nem is beszélt róla, még nekem sem. Ha az orvos nem jön a faluba, sosem derül fény a titokra. Ezután Mariska házassága megromlott, el is váltak. Hamar meghalt, a temetésére eljött az orvos is, meg a fiú is” – e történetet 94 éves visszaemlékezőnk ma is csak úgy mesélte el, ha őt nem nevezzük meg írásunkban.