2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

"Szörnyszülöttet" bontanak a török-örmény határon

2011. április 26. 14:26 MTI

Török munkások bontani kezdték azt a hatalmas szobrot, amely a két nemzet megbékélését jelképezi a török-örmény határ közelében.

A török televízió felvételein látni lehetett, amint egy daru leemeli az előzőleg kettévágott, 19 tonnás, 35 méter magas kőszobor felső részét. A műalkotás egy kettéosztott emberi alakot ábrázol. A 2008-ban emelt szobrot 18 darabra vágják, és a városi tanács egy raktárépületében helyezik el.

A nagyméretű szobrot török részről számos bírálat érte amiatt, hogy "beárnyékol" egy közelben álló iszlám szentélyt. Idén januárban Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök a térségben járva "szörnyszülöttnek" nevezte a hatalmas műalkotást. Ennek nyomán helyi illetékesek szorgalmazni kezdték annak eltávolítását.

A műalkotás bírálói főként az ortodox iszlám hangsúlyokat hallották ki a kormányfő szavaiból: a bálványimádás tárgyainak tekintett szobrokat gyakran elutasítja az iszlám. Török művészek ezután sikertelen hadjáratba kezdtek a szobor megmentése érdekében. Egy neves festőt a múlt héten késsel súlyosan megsebesítettek, miután beszédében bírálta a lebontását célzó tervet.

Törökország és Örményország viszonya évtizedek óta feszült. Ennek oka az Oszmán Birodalom végnapjaiban, az I. világháború idején az örmény kisebbség sérelmére elkövetett vérengzés, amelynek következtében mintegy másfél millió örmény halt meg. Örményország azóta is népirtásnak minősíti 1,5 millió nemzettársa erőszakos halálát. A török fél viszont vitatja ezt, és csupán jóval kisebb számú áldozatot ismer el. Szerinte azok is a polgárháborús összecsapásokban haltak meg.

2009 októberében Örményország és Törökország külügyminisztere Zürichben megállapodást írt alá a diplomácia viszony helyreállításáról és a közös határ megnyitásáról. Egyúttal olyan bizottság létrehozásáról is döntöttek, amely a "történelmi dimenzió" megvitatására lenne hivatott. Ez a megfogalmazás az örmények terhére elkövetett 1915. évi öldöklést takarja. A szakértők vitája kiterjedne a "történelmi feljegyzések és levéltári anyagok elfogulatlan, tudományos igényű megvizsgálására", miáltal lehetővé válna "létező problémák meghatározása és ajánlások megfogalmazása".

E folyamatot azonban megakasztották a kölcsönös vádaskodások, és Örményország tavaly befagyasztotta a zürichi egyezmények ratifikálását.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár