A svédek is népirtásnak nevezték az örmények lemészárlását

A határozati javaslatot a baloldali ellenzék terjesztette elő, és egyetlen szavazattöbbséggel fogadták el. "Svédország elismeri az örmények, asszírok, szírek és káldeusok, valamint pontuszi görögök ellen elkövetett 1915-ös népirtást" - áll a parlament által elfogadott dokumentumban. A jobbközép parlamenti többséghez tartozó négy képviselő nem engedelmeskedett pártja utasításának, és megszavazta az indítványt, lehetővé téve annak meglepetésszerű elfogadását.

Tayyip Erdogan török miniszterelnök bejelentette, hogy hazarendelte országa stockholmi nagykövetét. "Erőteljesen elítéljük ezt a határozatot, amelyet politikai számításból fogadtak el. Ez nem áll összhangban népeink szoros barátságával. Konzultációra hazarendeljük nagykövetünket" - hozta nyilvánosságra a kormányfő honlapján. Azt is közölte, hogy Ankara lemondta a március 17-én esedékes török-svéd csúcstalálkozót.

Carl Bildt svéd külügyminiszter közölte, hogy kormánya álláspontja, amely támogatja Törökország csatlakozását az Európai Unióhoz, "változatlan maradt". "Úgy gondoljuk, hogy hiba a történelmet átpolitizálni" - írta blogjában Koppenhágában, ahol a skandináv országok külügyminiszteri találkozóján vesz részt. "A parlament határozata sajnálatosan nem fogja megkönnyíteni a folyamatban lévő normalizációt Törökország és Örményország között, sem annak a bizottságnak a munkáját, amelynek feladata az 1915-ös események vizsgálata" - írta Bildt, hozzátéve, hogy nem lesz könnyebb "a mind nyitottabb és toleránsabb" Törökország közeledése az EU-hoz, beleértve a demokratikus reformokat.

Március 4-én az amerikai képviselőház külügyi bizottsága népirtásnak fogadta el az oszmán birodalomban örmények ellen elkövetett tömegmészárlást, figyelmen kívül hagyva Hillary Clinton külügyminiszter és Törökország figyelmeztetését, mely azonnal hazarendelte washingtoni nagykövetét.

Az 1915-17 között lezajlott örményellenes mészárlásnak és deportálásoknak az örmények szerint több mint másfél millió, a törökök szerint 250-500 ezer áldozatuk volt. Törökország kétségbe vonja a népirtás tényét, amelyet Franciaország, Kanada és az Európai Parlament viszont elismert. Törökország nem tagadja, hogy történtek tömeggyilkosságok, és hogy sok örmény meghalt a deportálások során, de azt állítja, hogy ez megtorlás volt amiatt, hogy az örmények az első világháborúban kollaboráltak az oszmán birodalom ellenségével, Oroszországgal, és több tízezer törököt megöltek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
• Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
• Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
• Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
• A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
• Így működött a kádári megtorló gépezet