Napóleon tábornoka a trónért cserébe meghagyta a norvégoknak saját alkotmányukat

Szólásszabadság volt, vallásszabadság kevésbé

A herceg fő célja az volt, hogy a norvégok maguk mondják ki a Dániához való újbóli csatlakozás szándékát, a küldötteket az állami egyház helyi gyülekezetei, illetve az országszerte állomásozó katonai egységek delegálták.

A Christian Magnus Falsen jogász-történész és Johan Gunder Adler tisztviselő által felvázolt alkotmány nagyban merített az amerikai, illetve a forradalmi francia alkotmányból, azonban hatással volt rá az 1812-es spanyol alkotmány is. Fontos döntés volt a monarchia intézményének megtartása, az azonban a korban meglehetősen radikális korlátozásokkal történt.

A hatalmi ágak szétválasztása, a szólásszabadság biztosítása és a jogtalan hatósági átkutatások és elkobzások tiltása amerikai és francia mintára mind bekerültek a dokumentumba. A király elvesztette addigi abszolút vétójogát a törvényhozás felett, és az állami (evangélikus) egyház is jelentős mértékben az országgyűlés felügyelete alá került.

A birtokhoz, illetve bizonyos viselt tisztségekhez kötött választójog nagyjából a férfi lakosság felének biztosította a szavazati jogot (1898-ban került kiterjesztésre az ország minden felnőtt férfi állampolgárára, majd 1913-ban a nőkre is).

A dokumentum e haladó eszmék ellenére tartalmazott számos archaikus rendelkezést is: a protestáns hegemónia szellemében az evangélikus vallást határozta meg államvallásként, és tiltotta a jezsuiták és a különféle szerzetesrendek működését az ország területén, valamint fenntartotta a zsidókra korábban kimondott beutazási tilalmat.

E rendelkezések a 19. és 20. század folyamán fokozatosan kikerültek az alkotmányból, 2012-ben azt a követelményt is megszűntették, hogy az országgyűlés (Storting) tagjainak több mint felének az állami egyház tagjának kell lennie.

Az eidsvolli gyűlés Keresztély Frigyest választotta Norvégia királyává, aki így a nép választása által, és nem Isten kegyelméből uralkodott – ez példa nélküli volt a korabeli Európában.

Az alkotmányt május 16-án ratifikálta a gyűlés, és a következő napon írták alá. Május 17-e máig az egyik legjelentősebb állami ünnep Norvégiában, a magyar augusztus 20-ához hasonló jelentőséggel bír.

1. Szövetségek és uniók
2. Szólásszabadság volt, vallásszabadság kevésbé
3. Egy évszázadnyi függés

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2010

• Az igazi Trebitsch
• Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
• Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
• Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
• A kannibál gróf kalandjai
• Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
• Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
• Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
• A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában