Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
2021. május 11. 10:51 MTI
Bronztöredékeket, köztük kardok, fejszék és ékszerek feldarabolásával nyert fémdarabokat használtak készpénzként a késő bronzkori (Kr. e. 1350-800) Európa lakói – állapították meg a Göttingeni Egyetem és a római La Sapienza Egyetem kutatói, akik szerint a fémdarabkák súlya a korabeli Európában használt mértékrendszerhez igazodott.
Korábban
A szakemberek szerint az eredmények azt sugallják, hogy már mintegy ezer évvel a klasszikus civilizációk kialakulása előtt a mai „globális piachoz” nagyon hasonló rendszer bontakozhatott ki Nyugat-Eurázsiában annak nyomán, hogy az átlagemberek fémtöredékeket használtak fizetőeszközként – olvasható a PhysOrg tudományos- ismeretterjesztő hírportálon.
A Journal of Archaeological Science című folyóiratban publikált tanulmány készítői csaknem 2500 olyan, a késő bronzkorból származó fémtárgyat és -töredéket elemeztek, amelyeket Közép-Európa és Olaszország területén tártak fel.
Egy speciális statisztikai technikát alkalmazva a szakemberek megállapították, hogy ezeket a fémtárgyakat úgy darabolták fel, hogy az egyes töredékek meghatározott súlyúak legyenek.
Az elemzés megerősítette, hogy a fémdarabkák tömegét a korabeli Európában használt mérlegsúlyokhoz igazították. Ez alapján a kutatók arra jutottak, hogy a fémtárgyakat pénzként használták annak idején, és a bronztárgyak feldarabolásának célja az volt, hogy kisértékű váltópénzt hozzanak létre.
A kutatók szerint a történelem előtti kereskedelemre olyan primitív rendszerként szokás tekinteni, amely az árucserére épült, míg a pénz megjelenése egyfajta evolúciós mérföldkő volt valamikor a nyugati állam-társadalmak létrehozásának idején.
A mostani tanulmány megkérdőjelezi ezt az elképzelést annak az elméletnek a bemutatásával, amely szerint a pénzhasználat egy alulról felfelé meghonosodott gyakorlat, nem pedig egy felülről érkezett rendelkezés eredménye volt.
A Nyugat-Eurázsiában használt bronzkori pénz egy olyan társadalmi-politikai kontextusban jelent meg, ahol vagy nem léteztek közintézmények (mint a mai Európa területén), vagy nem állt érdekükben bármilyen monetáris politika ráerőltetése a népességre (mint Mezopotámiában). A pénzt az egész népesség széles körben és napi szinten használta.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hidegháború
- Csak Jimmy Carter elnöksége alatt térhetett haza a Szent Korona
- A világ legnagyobb hatalmai közé akarta emelni országát az utolsó iráni sah
- Bűntudat helyet csak nosztalgiát érzett Uganda véreskezű diktátora, Idi Amin Dada
- A hidegháború végét jelentette a máltai találkozó
- Meghibásodás miatt oldottak ki Kanada felett az amerikai atombombák
- Megrendítő beszédet mondott a berlini fal árnyékában J. F. Kennedy
- Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után
- Félelmetesen közel került a világ az atomháborúhoz a kubai rakétaválság idején
- Börtönnel „jutalmazta” a róla szóló viccek terjesztőit Enver Hodzsa
- Hamar az alvilág első embere lett a sebhelyes arcú Al Capone tegnap
- „Wittenberg Hajnalcsillagának” is nevezték Luther Márton későbbi feleségét tegnap
- Hangszert is készített és feltalálta bifokális lencsét az utolsó polihisztorok egyike, Benjamin Franklin tegnap
- Liszt Ferenccel is szóbahozták a botrányhős táncosnőt, Lola Montezt tegnap
- Elhunyt David Lynch amerikai filmrendező tegnap
- Európa-szerte rettegtek a seprűn repülő boszorkányoktól tegnap
- Klapka Györggyel és Görgey Artúrral is vitába keveredett Dembinszky tábornok 2025.01.16.
- Nem volt problémamentes a Dorogi hanglemezgyár működése 2025.01.16.