Huszárcsínyével egész Európa csodálatát kivívta Hadik András
2024. október 16. 09:50 Múlt-kor
267 éve, 1757. október 16-án a hétéves háború kiemelkedő, egyben talán legpimaszabb eseményére került sor: Hadik András – aki 312 éve, ugyanezen a napon született – hadosztálya megsarcolta a meglepett Berlint. Mire Nagy Frigyes porosz király a csapataival visszaért fővárosa alá, a Habsburg-seregnek már csupán hűlt helyét találta.
Berlin városának elöljárói hajlonganak Hadik András előtt
Korábban
Hadik és a magyar huszárok kora
Hadik szerény sorból, magyar nemesként küzdötte fel magát a legmagasabb katonai tisztségekbe és futott be karriert a császári hadseregben. Életútja nem volt szokványos, a 18. században még sokkal inkább a születési előjogok domináltak, mintsem az egyéni képességek és a tehetség.
Szolgálatát 1732-ban egy magyar huszárezredben kezdte, 1744-ben ezredes, három évvel később császári-királyi vezérőrnagy lett. Mária Terézia szolgálatában részt vett az osztrák örökösödési háborúban, majd a hétéves háború (1756–63) utolsó szakaszában, 1762/63-ban a Sziléziában harcoló császári fősereg parancsnokává nevezték ki.
1764 és 1768 között Erdély kormányzója, a következő 16 évben, haláláig az Udvari Haditanács elnöke, azaz a Habsburg Birodalom első számú katonai vezetője volt.
A hétéves háborúban Mária Terézia és II. Frigyes porosz király Szilézia birtoklásáért csapott össze. A török háborúktól megszabadult, III. Károly alatt erőt gyűjtött magyar huszárság Hunyadi Mátyás után ekkor jelent meg először újra a nyugati hadszíntéren.
Sikereikhez nemcsak e kedvező körülmények, hanem a nagy formátumú személyiségek is hozzájárultak. Hadik – vagy említhetnénk kortársát, a kolíni csatát fergeteges lovasrohamával eldöntő Nádasdy Ferencet is – a kor hadművészetének magas színvonalán álló, elméletileg is jól képzett katona volt.
Az 1757-es kolíni csata – magyar közreműködéssel – Habsburg diadallal zárult
A hétéves háború második évében a hadiszerencse Mária Terézia seregeinek kedvezett. 1757 nyarán Kolínnál a poroszokra mért vereség után Frigyes király kénytelen volt Csehországot kiüríteni. Helyzetét súlyosbította, hogy a nyári hónapokban Mária Terézia szövetségesei is megjelentek a színen.
1757 októberében Nagy Frigyes a fronton tartózkodott, hogy összevont haderőit személyesen irányítsa, ám távollétében fővárosa védelem nélkül maradt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
- Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
- Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
- A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
- A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
- A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.