Lett volna-e bethleni konszolidáció Horthy nélkül?
2014. december 8. 19:17
Korábban
- Milyen nehézségeket okozott a Felvidék visszacsatolása?
- A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
- "Ha Horthy 1918-ban visszavonul, ma akár szobrai is lehetnének"
- Piramis a Gellért-hegyen, Horthy felhőkarcolói a Duna-parton - avagy mi nem épült meg Budapesten?
- Órákat és cukorkát is kért hazánktól kártérítésként a Szovjetunió
Apponyi vs. Horthy
Anka László, a VERITAS tudományos segédmunkatársa Apponyi Albert életét ismertetve rámutatott: jóllehet Apponyit elsősorban politikusként ismerjük, a párizsi békekonferencia magyar delegátusának későbbi vezetője nagy szervezőképességről tett tanúbizonyságot hosszú élete folyamán. Apponyit nagyfokú szociális érzékenység és humanizmus jellemezte, rajongott a zenéért, s a Zeneakadémia új épületének kapuit is ő nyitotta meg kultuszminiszterként.
1889-ben az ellenzéki pártok élén vett részt az emlékezetes véderővitában, s a kiegyezésben biztosított nemzeti jogok érvényesítését követelve meghátrálásra késztette Tisza Kálmánt. A Ferenc József szemében egyre inkább megbízhatatlanná váló Apponyi a kiegyezés kritikájából vezette le programját - fogalmazott az előadó.
Anka László utalt arra, hogy a Lex Apponyi-féle nemzetiségi törvény (amely kimondta, hogy minden iskolában, attól függetlenül, hogy állami vagy sem, tanítani kell a magyar nyelvet) kapcsán Apponyi felelőssége is felvethető oly módon, hogy ez a lépés is kikövezte az utat Trianonhoz. Ezt a források szerint a politikus egyszer elismerte, máskor tagadta.
A történész elmondta, hogy Apponyi - aki az 1890-es években a pacifista nemzetközi mozgalom híve lett - humanista felfogása az első világháború kitörését követően megváltozott, a politikus támogatta a korlátlan tengeralattjáró-hadviselést, és síkraszállt a német szövetség mellett. Az őszirózsás forradalom és Tanácsköztársaság idején igyekezett együttműködni Károlyival és a kommunistákkal, de ezt később igyekezett elfelejteni.
Apponyi elvállalta a párizsi békedelegáció vezetését, híres beszéde pedig a revizionizmus ideológiai alapját képezte. 1919 őszén aktivizálta magát, neve miniszterelnökként is felvetődött, de hamar kiderült, hogy a tényleges hatalom Horthy és hívei kezében összpontosult. A kormányzóválasztás előtt a megkeresést visszautasította, beállt Horthy mögé, s bár nem jelölték, 7 szavazatot így is kapott a szavazáson. Apponyi a Horthy-korban a legitimisták élére állt, de megbízatásai (Interparlamentáris Unió, Népszövetség) sokszor külföldre szólították, így a belpolitikai vitákból kimaradt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap