Lett volna-e bethleni konszolidáció Horthy nélkül?
2014. december 8. 19:17
A Bethlen István kormányfő nevével fémjelzett időszakot érdemesebb lenne Bethlen-Horthy-kornak nevezni, mivel egyértelműen az volt a rendszer csúcspontja - hangzott el a Horthy Miklós és Magyarország a két világháború között című, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum dísztermében a VERITAS Történetkutató Intézet által megrendezett pénteki konferencián.
Korábban
- Milyen nehézségeket okozott a Felvidék visszacsatolása?
- A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
- "Ha Horthy 1918-ban visszavonul, ma akár szobrai is lehetnének"
- Piramis a Gellért-hegyen, Horthy felhőkarcolói a Duna-parton - avagy mi nem épült meg Budapesten?
- Órákat és cukorkát is kért hazánktól kártérítésként a Szovjetunió
Boross nem tapasztalt antiszemitizmust
Boross Péter volt miniszterelnök személyes anekdotákkal fűszerezett bevezető előadásában hangsúlyozta: az utókor ítélete szerint a Horthy-korszak a bűnök és nemzetrontás időszaka volt, de saját gyerekkori tapasztalata azt mondatja vele, nem igaz az a kép, amit az 1945 utáni történészek és a népi írók Horthy Miklósra és a korszakra ráragasztottak.
Boross Péter felidézte: tízévesen 1938-ban a kőszegi katonaiskolában kezdett tanulni, édesapja egy nagybirtokon volt erdőmérnök, és ebben a közegben nem volt érezhető, hogy bárkit kirekesztettek volna. Összejárt a helyi katolikus, református és zsidó értelmiség, "elég markáns, derék összejövetelek voltak ezek" - emlékezett Boross Péter, hozzátéve: családja 1943-44 karácsonyán is vendégül látott zsidó ismerősöket.
"Ahol én éltem, nem volt antiszemitizmus" - mondta Boross Péter. Azt nem tagadta, hogy voltak a korszakban antiszemita hangok, s hogy a "magyarság befogadó múltjához méltatlan bűnök" is történtek - ő is gyermekkori barátait veszítette el a holokauszt során -, de a múlt átírásának szerinte nagyon szomorú következményei vannak, ezért úgy látja, hogy sokkal tárgyilagosabb képet kellene alkotnunk a Horthy-korszak egészéről.
Boross Péter szerint az 1945 utáni politikai vezetést - amely azt hangoztatta, hogy a magyar múlt egy gyalázat, és tele van bűnökkel - tudatos nemzetvesztési szándék vezérelte. Horthyról szólva kifejtette: bár történtek bűnök, nem szabadna csak ezek alapján megítélni a korszakot. A volt kormányfő szerint Horthy nélkül nem kerülhetett volna sor a bethleni konszolidációra sem, s nagy érdeme, hogy Magyarországon stabil kormányzás volt ebben az időben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban
- Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
- Anna Margit festőművész életművéből nyílik kiállítás a Nemzeti Galériában
- Az ópium és a hasis hatásairól is írt a szabados életvitelű Charles Baudelaire
- Fotóművészeti kiállítás nyílik Moholy-Nagy és Robert Capa alkotásaiból
- Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
- Depressziója rányomta bélyegét Goya késői művészetére
- A közönség részéről is kritika érte Seurat, a pointillizmus nagymesterének képeit
- Klasszikus és modern elemekkel tarkítják A hattyúk tavát a Margitszigeten
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek tegnap
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 2024.04.26.
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 2024.04.26.
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 2024.04.26.
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 2024.04.26.