2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Piramis a Gellért-hegyen, Horthy felhőkarcolói a Duna-parton - avagy mi nem épült meg Budapesten?

2014. október 2. 10:33

A Nagykörút másfél évszázada hajózható, a Gellért-hegyet a századfordulón lebontották, most a világ legmagasabb épülete, egy 1000 méter magas piramis áll a helyén. Később, a két világháború között tucatnyi felhőkarcoló emelkedett ki a földből Budapesten, megépült Európa legnagyobb dzsámija, míg a kommunizmusban lerombolták a Budai Várat, a helyén egy 150 méteres épület magasodik, tetején pedig Lenin szobra mutatja a támadási irányt Ausztria felé - nem hiányzott sok ahhoz, hogy az utókor így emlékezhessen vissza Budapest elmúlt két évszázados városrendezéseire. Vasárnap egy különleges túrán vehetett részt a Múlt-kor munkatársa, a Budapesti Aszfaltprojekt szervezésében a Falanszter blog, valamint az Urbface kultúrtörténeti adatbázis szerzője, Jamrik Levente idegenvezetésével jártuk végig azokat a budapesti helyszíneket, amelyeken végül nem valósultak meg a gigantikus építészeti remekművek. Némelyiket sajnálhatjuk, némelyikért hálát adhatunk.

Nyugatiból Sportpalota

Túránk a Nyugati pályaudvarnál vette kezdetét, ahol Jamrik Levente egyből belevágott a sűrűjébe: megtudhattuk tőle, hogy nem sok híja volt annak, hogy a Nyugati téren álló, Gustave Eiffel tervezte épület padlóját ma ne az Alföldről megérkező utasok lábai koptassák, hanem nemzetközi sportdiplomaták. Vágó József építész a két világháború között teljesen átformálta volna a pályaudvar környékét.

Budapest - bár elnyerte az 1920-as olimpia rendezésének jogát - a világháborút a vesztes oldalon fejezte be, így a hetedik nyári olimpiai játékokat végül Antwerpenben tartották. Magyarország azonban (már akkor is) égett a vágytól, hogy a világ legnagyobb sportrendezvényét a fővárosba hozassa, így az 1936-os, valamint az 1944-es ötkarikás játékok megrendezésének jogára is pályázott, s már 1924-től aktívan keresni kezdte a jövendőbeli Nemzeti Stadion, valamint a nemzetközi sportesemény lebonyolítása szempontjából elengedhetetlenül szükséges épületek helyét. A kommün ideje alatt az építészeti direktórium vezetésében betöltött szerepe miatt a két világháború között mellőzött Vágó egy leleményes és gyakorlatias ötlettel rukkolt elő 1934-ben.

A Nyugati (akkori nevén Berlini) pályaudvart egy sportpalotává akarta átalakítani, ahol azonban nem sportlétesítmények, hanem az olimpiát koordináló szakemberek irodái kaptak volna helyet. Az Eiffel-féle indóházból érintetlenül hagyta volna a 42 méter széles közép, és a 13 méter széles két oldalcsarnokot, mögéjük egy 230 méter széles épületet, rajta pedig egy 12 emeletes toronyházat álmodott meg.

Vágó feleslegesnek tartotta, hogy a Belváros egyik legnagyobb közösségi terén vasúti fejállomás üzemeljen, így a pályaudvart északabbra "tolta" volna a mai Lehel térig (ahol még a Keleti pályaudvarénál is jóval nagyobb területet lehetne felhasználni a vasúti rendezésre), s a térképen is jól látható módon egy új sugárutat épített volna ki, amely a két pályaudvart összeköti, s tehermentesíti a körutakat. Állítása szerint mindössze kilenc épülettömböt kellene lebontani az új, 6,44 kilométeres sugárút létrehozása érdekében. Az építész múltja ellenére a nagy volumenű terv nem talált süket fülekre, azonban a második világháború - mint a legtöbb grandiózus építészeti tervet a Horthy-korszakban - végül meghiúsította.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár