Piramis a Gellért-hegyen, Horthy felhőkarcolói a Duna-parton - avagy mi nem épült meg Budapesten?
2014. október 2. 10:33
A Nagykörút másfél évszázada hajózható, a Gellért-hegyet a századfordulón lebontották, most a világ legmagasabb épülete, egy 1000 méter magas piramis áll a helyén. Később, a két világháború között tucatnyi felhőkarcoló emelkedett ki a földből Budapesten, megépült Európa legnagyobb dzsámija, míg a kommunizmusban lerombolták a Budai Várat, a helyén egy 150 méteres épület magasodik, tetején pedig Lenin szobra mutatja a támadási irányt Ausztria felé - nem hiányzott sok ahhoz, hogy az utókor így emlékezhessen vissza Budapest elmúlt két évszázados városrendezéseire. Vasárnap egy különleges túrán vehetett részt a Múlt-kor munkatársa, a Budapesti Aszfaltprojekt szervezésében a Falanszter blog, valamint az Urbface kultúrtörténeti adatbázis szerzője, Jamrik Levente idegenvezetésével jártuk végig azokat a budapesti helyszíneket, amelyeken végül nem valósultak meg a gigantikus építészeti remekművek. Némelyiket sajnálhatjuk, némelyikért hálát adhatunk.
Korábban
Nyugatiból Sportpalota
Túránk a Nyugati pályaudvarnál vette kezdetét, ahol Jamrik Levente egyből belevágott a sűrűjébe: megtudhattuk tőle, hogy nem sok híja volt annak, hogy a Nyugati téren álló, Gustave Eiffel tervezte épület padlóját ma ne az Alföldről megérkező utasok lábai koptassák, hanem nemzetközi sportdiplomaták. Vágó József építész a két világháború között teljesen átformálta volna a pályaudvar környékét.
Budapest - bár elnyerte az 1920-as olimpia rendezésének jogát - a világháborút a vesztes oldalon fejezte be, így a hetedik nyári olimpiai játékokat végül Antwerpenben tartották. Magyarország azonban (már akkor is) égett a vágytól, hogy a világ legnagyobb sportrendezvényét a fővárosba hozassa, így az 1936-os, valamint az 1944-es ötkarikás játékok megrendezésének jogára is pályázott, s már 1924-től aktívan keresni kezdte a jövendőbeli Nemzeti Stadion, valamint a nemzetközi sportesemény lebonyolítása szempontjából elengedhetetlenül szükséges épületek helyét. A kommün ideje alatt az építészeti direktórium vezetésében betöltött szerepe miatt a két világháború között mellőzött Vágó egy leleményes és gyakorlatias ötlettel rukkolt elő 1934-ben.
A Nyugati (akkori nevén Berlini) pályaudvart egy sportpalotává akarta átalakítani, ahol azonban nem sportlétesítmények, hanem az olimpiát koordináló szakemberek irodái kaptak volna helyet. Az Eiffel-féle indóházból érintetlenül hagyta volna a 42 méter széles közép, és a 13 méter széles két oldalcsarnokot, mögéjük egy 230 méter széles épületet, rajta pedig egy 12 emeletes toronyházat álmodott meg.
Vágó feleslegesnek tartotta, hogy a Belváros egyik legnagyobb közösségi terén vasúti fejállomás üzemeljen, így a pályaudvart északabbra "tolta" volna a mai Lehel térig (ahol még a Keleti pályaudvarénál is jóval nagyobb területet lehetne felhasználni a vasúti rendezésre), s a térképen is jól látható módon egy új sugárutat épített volna ki, amely a két pályaudvart összeköti, s tehermentesíti a körutakat. Állítása szerint mindössze kilenc épülettömböt kellene lebontani az új, 6,44 kilométeres sugárút létrehozása érdekében. Az építész múltja ellenére a nagy volumenű terv nem talált süket fülekre, azonban a második világháború - mint a legtöbb grandiózus építészeti tervet a Horthy-korszakban - végül meghiúsította.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 17:35
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
