Kína uralkodói sokáig felváltva tűrték és üldözték a buddhizmust
2022. augusztus 12. 08:58 Múlt-kor
„Egy álom vált valóra” – sokszor halljuk a régészek szájából elhangzani e talán valóban elcsépelt frázist egy-egy, a szélesebb közvélemény számára olykor nehezen értelmezhető, ám szakmai értelemben fontos és előremutató régészeti felfedezés kapcsán; mégis, nem túlzás azt állítani, hogy 2012-ben a kínai archeológusok valósággal „bankot robbantottak” az észak-kínai Hopej tartományban folytatott ásatásuk alkalmával. A kínai régészcsoport még az év januárjában összesen 2895 ép Buddha-szobrot, illetve szobortöredéket talált egy 3,5 méter széles és másfél méter mély gödörben a 2500 éves múltra visszatekintő történelmi Jecseng városhoz tartozó területen. A szobrok között a 20 centiméterestől az ember nagyságúig többféle méretű is található, többségük fehér márványból és kék kőből készült, és feltehetően a Keleti Vej- és az Északi Csi-dinasztia (534–577) korából származnak. De vajon hogyan került közel háromezer Buddha-szobor Kína e távoli vidékére?
A Hopej tartományban 2012-ben talált több ezer Buddha-szobor egyike
Korábban
Buddhák mindenhol
Hogy mégis mennyire jelentős felfedezésről van szó, azt jól mutatja a kínai politikai vezetés eltökéltsége. A területi kormány illetékesei ugyanis közölték: egy helyi vállalkozással szándéknyilatkozatot írtak alá arról, hogy létrehoznak egy 10 milliárd jüan (346 milliárd forint) beruházási értékű, 107 hektáros Buddha kulturális parkot, amelynek célja a további kutatások elősegítése, a buddhista ereklyék védelme és a turizmus előmozdítása.
A parkban a grandiózus tervek szerint helyet kapna egy múzeum, egy buddhista iskola, több templom, szálloda és üzletek.
A kutatócsapat összesen 2895 ép Buddha-szobrot, illetve szobortöredéket talált, ami azért fantasztikus, mert a kutatók vélekedése szerint a páratlan leletegyüttes valószínűleg az új Kína 1949-es megszületése óta a legnagyobb az országban. (Hozzá kell azonban tenni, hogy bár a felfedezés valóban rendkívüli, egyáltalán nem szokatlan, gondoljunk csak a szintén a Hopej tartományban található híres tinghsziani templomra, ahol még az ötvenes években több mint kétezer szobortöredéket tártak fel kínai archeológusok.)
A szobrok – amelyek közt vannak egészen kiváló állapotúak is – keletkezési ideje egy fél évezredes periódust ölel fel az Északi Vej-dinasztia (Kr. u. 386–534/535) korától egészen a Tang-dinasztiáig (618–907).
A felfedezés azért is jelentős, mert általa bepillantást nyerhetünk az ősi Kína vallási életébe, csakúgy, mint a korszak egyik legfontosabb, 2500 éves múltra visszatekintő városa, Jecseng mindennapjaiba.
A Jecseng városhoz tartozó területen végzett ásatás
A kínai Jecseng (Karghilik/Karghalik, másik nevén Csokkuka) több ősi dinasztia fővárosa, egykor a régió politikai, gazdasági és kulturális központja volt, területén 1983 óta folytatnak ásatásokat.
Jecsenget még a Tavasz és ősz korszakban (Kr. e. 771–476) alapította Huan hercege, de a Hadakozó fejedelemségek korában már Vej (Wei) államhoz tartozott.
Jecseng volt a főhadiszállása a Keleti Han-dinasztia korában a híres hadúrnak, Yuan Shao-nak, majd a Három királyság kora idején (220–280) Cao Cao-nak, ám alig negyven évvel később, a Nyugati Jin-dinasztia idején egy lázadó sereg elfoglalta a várost és felégette annak gyönyörű templomait.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Nem vették fel a főiskolára, húsz évig épületek díszítésén dolgozott Auguste Rodin tegnap
- First Ladyk politikai szerepben tegnap
- Zenével reformálta meg Kronberger Lili a műkorcsolyázást tegnap
- Ördögként és szentként is emlegették a cári család kegyébe férkőző Raszputyint tegnap
- Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz tegnap
- A rabszolgaság megszüntetése miatt lázadtak fel az amerikaiak ellen Haitin tegnap
- Miután visszanyerte függetlenségét, rögtön háborúba sodródott Lengyelország 2024.11.11.
- Brutális leszámolással ért véget Róma és Karthágó konfliktusa 2024.11.11.
