Keresési feltételek:
Érettségi segédlet: Emelt szintű érettségi IV. Politikai berendezkedések a modern korban / 16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei (angol alkotmányos monarchia, az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya)
A csónakban ülő legénység a dagállyal és a heves széllel birkózott. Fáradtak voltak, de evezniük kellett, hiszen az éj leple alatt kellett a küldetésüket teljesíteniük. 1778. április 28-án, nem sokkal éjfél után John Paul Jones kapitány két csónaknyi, 30 emberből álló különítménye partra szállt.
A köztudatban élő narratíva szerint az amerikai függetlenségi háború gyakorlatilag egy belháború volt. Miután azonban kirobbant a fegyveres konfliktus, az hamar nemzetközi jelleget öltött mind a közvetve beavatkozó hatalmak, mind a csatatereken küzdő katonák tekintetében.
„Egy megvesztegethető királyságból egy megvesztegethetetlenbe megyek, ahol semmi sem zavarhat már meg” – hangzottak I. Károly angol király vesztőhelyen elmondott utolsó szavai. Az uralkodót rövid bírósági tárgyalás után 371 éve, 1649. január 30-án végezték ki a londoni Whitehallon.
804 éve, 1215. június 15-én adta ki I. (Földnélküli) János angol király a Magna Charta néven ismert oklevelet, amely biztosította az angol egyházi és világi főurak jogait és kiváltságait, s amelyet az angol alkotmányosság alapjának tekintenek.
Az emberiség történelme folyamán a hatalom birtokosai a legkülönfélébb tárgyakra, élőlényekre és tevékenységekre vetettek ki adót. Az alábbiakban olvasható tíz olyan adónem, amelyek Nagy-Britannia történelme során kimondottan heves reakciót váltottak ki az érintettekből.
219 éve, 1799. december 14-én halt meg George Washington, az Egyesült Államok első elnöke. Már életében több város kapta a Washington nevet, később róla nevezték el az amerikai fővárost és egy államot is.
Az Egyesült Államok születésénél nem csak férfiak voltak jelen. Igen fontos szerepet játszott a függetlenség kihirdetésében egy rendkívüli képességekkel bíró nő, Mary Katherine Goddard.
Ha az Egyesült Államok függetlenségét kivívó és az új államot felépítő politikusokra gondolunk, nem éppen a szexualitás és a pajzán erotika az első dolog, ami eszünkbe jut. Pedig a néhai alapító atyák élete igencsak bővelkedett ilyesfajta kalandokban.
A 18. században az utazás kevesek kiváltsága volt, a fényképezés pedig még nem létezett, így a messzi helyeket kizárólag kézi alkotású művekből, illetve ezek másolataiból ismerhette a legtöbb ember. A művészek könnyen megtehették, hogy kitalált látképeket adnak el gyanútlan vásárlóiknak.
Háromszáznégy éve halt meg Anna királynő, az utolsó Stuart és az első brit uralkodó. Uralkodására esett az angol történelem két fontos mozzanata: Nagy-Britannia létrejötte és a brit világhatalmi állást megalapozó spanyol örökösödési háború.
Az amerikai függetlenségi háború Nagy-Britannia 13 észak-amerikai gyarmatának több autonómiára való törekvésével kezdődött A gyarmatok végül kivívták függetlenségüket, és új országot alkottak. Alább olvasható tíz tény az amerikai függetlenségi háborúról, amely újdonságként hathat.
1654-ben egy hatalmas angol flotta indult Hispaniola felé, hogy a spanyol gyarmatot meghódítsa. Ez nem sikerült, így Jamaicára menekültek, ahol gerillaháborút vívtak a spanyol telepesekkel. Nem volt könnyű, azonban Jamaica elfoglalása jelentette az első lépést a Brit Birodalom létrejötte felé.
A hagyomány történelemfelfogás a modern államok megjelenését a 16-17. századokhoz kapcsolja. Andrew Latham, a Minnesota állambeli Macalester College politikatudományi professzora egy friss tanulmányában azonban amellett érvel, hogy a modern államiság gyökerei messzebbre nyúlnak vissza a múltban.
Kétszáznegyven éve fogadta el a tizenkét brit gyarmat képviselőiből összeült Kontinentális Kongresszus a Függetlenségi Nyilatkozatot, ezzel létrejött az Amerikai Egyesült Államok. A képviselők által szignált példányt 1952 óta a washingtoni országos levéltárban őrzik.
Száznyolcvankét éve, 1834. május 20-án halt meg Párizsban Marie-Joseph Paul Yves Roch Gilbert du Motier de la Fayette, Lafayette márki, aki az amerikai függetlenségi háborúban a britek ellen harcolt, majd jelentős szerepet játszott az 1789-es francia forradalomban.
„Ide mindenki, aki meg akarja menteni a királyt” – kiáltotta 1793. január 21-én, XVI. Lajos kivégzésének reggelén Batz báró, a királypárti üzletember, aki társaival együtt kétségbeesetten próbálta megmenteni az uralkodót a haláltól.