Indiában talált kőeszközök tolhatják korábbra a homo sapiens Afrikából való kivándorlását
2018. február 2. 09:44 MTI
Indiában talált csaknem 400 ezer éves kőeszközök vizsgálata alapján a Homo sapiens még korábban vándorolhatott ki Afrikából, mint azt a legutóbbi bizonyítékok alapján vélték a kutatók. A tanulmány szerzői azonban kiemelik, hogy lehetetlen megmondani, kik készítették a szerszámokat: Homo sapiens vagy más rokon fajok, mivel emberi kövületeket nem találtak a szerszámok közelében.
Korábban
A Homo sapiens legalább 300 ezer éve jelent meg Afrikában. Később elhagyta a kontinenst, hogy benépesítse a világot. A tudósok szerint több ütemben történt a szétszóródás, de nem mindegyik kivándorlási hullám volt egyformán sikeres.
A Nature című tudományos lapban megjelent új tanulmány 7200 kőeszköz vizsgálatán alapul, melyeket Tamil Nadu dél-indiai államban, a fővárostól, Csennaitól 60 kilométerre lévő Attirampakkam régészeti lelőhelyen találtak. Az eszközök 385-172 ezer éve készültek indiai és francia kutatók szerint. Ez alapján a középső paleolitikum korszaka - amelynek kezdetét eddig 125 ezer évvel ezelőttre tette a tudomány, korábban kezdődött Indiában.
A régészek megállapították, hogy a szerszámok a középső paleolitikumban használt úgynevezett levallois-i technikával készültek, amely a jóval primitívebb acheulean-technológiát váltotta mintegy 400 ezer éve. A Homo sapiens ősei, közös nevükön a homininák legalább 1,75 millió éve kezdtek kőszerszámokat készíteni. A levallois-i technikáról úgy vélik, hogy 300-400 ezer éve fejlesztette ki valószínűleg a modern ember Afrikában és Európában. A szakértők úgy hitték, hogy Indiába csak mintegy 125 ezer éve érkezett meg. Az új leletek arra engednek következtetni, hogy a teljesen kialakult középső paleolitikumi kultúra az Afrikából való kivándorlás idején létezett Indiában. Ebből sejthető, hogy a kivándorlás korábban megtörtént, mint azt eddig hitték.
A tanulmány szerzői azonban kiemelik, hogy lehetetlen megmondani, kik készítették a szerszámokat: Homo sapiens vagy más rokon fajok, mivel emberi kövületeket nem találtak a szerszámok közelében. Santi Pappu, a csennai Sharma Centre for Heritage Education munkatársa szerint nem tisztázott, hogy az eszközök fejlődése mennyire helyi jellegzetesség és mennyire befolyásolták Indián kívülről érkező populációk. Michael Petraglia, a jénai Max Planck Intézet régésze szerint a kőeszközök nem utalnak arra egyértelműen, hogy az emberi faj annyival korábban hagyta el Afrikát. Úgy véli, a Homo sapiens indiai evolúciós rokona önállóan, külső behatás nélkül fejlesztette ki az eszközkészítési technikát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap