Hét híres Mária-jelenés Guadalupétől Fatimáig
2020. október 20. 09:48 Múlt-kor
Korábban
Mária országa
Szent István király a hagyomány szerint halála előtt, 1038-ban Szűz Mária oltalmába ajánlotta a fiatal Magyar Királyságot. Az azóta eltelt csaknem ezer évben a magyar nép mindvégig különleges figyelemmel fordult Jézus édesanyja felé, akit a Magyarok Nagyasszonya néven is emlegetnek.
Tiszteletére a Kárpát-medencében számos kegyhely alakult, amelyekhez többtucatnyi csodatétel fűződik: a tatár-török pusztítást és egy tűzvészt is túlélő csíksomlyói kegyszobortól kezdve a többször is könnyező máriapócsi ikonon át az egy álom segítségével megtalált máriabesnyői elefántcsont Mária-szoborig.
A legendák szerint a Szűzanya többek között megjelent a mai Mátraverebély-Szentkút közelében a XI-XII. század környékén egy néma pásztorfiúnak, akinek később megeredt a nyelve, miután ivott egy frissen előtörő forrásból.
1687-ben a török pusztította, a reformátusok kezére kerülő Máriagyűdön látták a katolikus hívők, míg 1838-ban Hercegszántón parasztemberek egy kút vizében, majd egy fűzfa mellett vélték látni a szüzet, aki előtt a hagyomány szerint még az ökrök is térdet hajtottak.
1947 júliusában pedig megmutatott egy gyógyító erejű vízforrást egy asszonynak a mai Fallóskúton, amely az előzőekhez hasonlóan komoly búcsújáróhellyé lett az eltelt évtizedek során.
Az utóbbi idők egyik leghíresebb, magyar vonatkozású, „állítólagos” Mária-jelenésére az erdélyi Szőkefalván került sor. A látását a cukorbetegsége miatt elveszítő, és a más súlyos betegségeivel járó szenvedéseit mindvégig türelmesen viselő Marián Rózsika 1995 januárjától kezdve hónapokon át egyfajta vörös fényt látott, amely naponta többször is megjelent neki.
Elmondása szerint június 17-én este imádság közben szólt először hozzá egy női hang, amelyet ő a Szűzanyához társított. Egy évtizeden át általában évi három alkalommal jelent meg a látnoknak.
1995 és 1998 között nem beszélhetett róla senkinek, az ezt követő évek során azonban a 10-15 percig tartó jelenések már nyilvánosak voltak a családi házban, majd az udvaron, később pedig Szőkefalva templomában.
Az utolsó alkalomra 2005. június 17-én került sor, ahol már több mint 10 ezer fő jelent meg. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek engedélyezte, hogy ezen alkalmakkor több tucat pap vegyen részt, és ünnepi szentmisét mutassanak be.
Szűz Mária a román és magyar nyelven is „közvetítő” látnok szerint legtöbbször imádságra buzdított. A jelenések során csodás gyógyulásokról számoltak be, ám a 2011-ben elhunyt Rózsika sohasem kérte Jézus anyját, hogy adja vissza neki a szeme világát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2022
- Lacikonyhák és társaik
- A gumigyártás és árnyoldalai
- A spanyol polgárháború külföldi önkéntesei
- A szabin nők közbelépése
- Hét híres fal
- Fugger Mária, a Pálffy család nagyasszonya
- Lajos Ágost és Marie Antoinette egybekelése
- A zalaújvári Festetics-kastély
- Horthy István és Edelsheim Gyulai Ilona esküvője
- A detektívek soha nem hagyták abba a nyomozást Butch Cassidy és bűntársa után 16:05
- Árulás és részegség miatt bukott el az amerikaiak támadása az angol kikötő ellen 15:05
- Órákon keresztül „hallgatta ki” egy lázadó fejét Haiti diktátora 09:50
- Máig nem tudni, pontosan miért lázadt fel a Bounty legénysége 09:05
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek tegnap