Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
2017. december 7. 14:09
Az első világháborút lezáró békeszerződések teljesen feldarabolták az Osztrák-Magyar Monarchiát. Az évszázadokig egységes közép-európai birodalom helyét számos új, kisebb állam foglalta el. A háborút követő zavaros években azonban nem csak a jól ismert utódállamokat kiáltották ki, hanem rövid időszakokra más, mára nagyrészt már elfelejtett államalakulatok is megszülettek.
Korábban
Lajtabánság
Jól ismert történet, hogy a trianoni békeszerződésben meghúzott határokon utólag egyedül nyugaton, Sopron környékén sikerült változtatni. A leghűségesebb város és a környező falvak lakossága népszavazáson nyilváníthatott véleményt arról, hogy Ausztriához vagy Magyarországhoz akar a jövőben tartozni. Az osztrák állam azonban nem pusztán jószántából egyezett bele a kétséges – és számára végül kedvezőtlen – végkimenetelű referendumba.
Nyugatmagyarország – vagy immár Burgenland – elszakítását követően néhány katonatiszt, élükön Prónay Pállal és Héjjas Ivánnal, egy szabadcsapatot szervezett a terület felszabadítása érdekében. A Rongyos Gárda névre keresztelt alakulat az egykori Székely Hadosztály maradványaiból, leszerelt katonákból, egyetemistákból állt. Ugyancsak csatlakozott hozzájuk mintegy száz fő bosnyák és albán muszlim önkéntes, akik Durics Hilmi Huszein (a Monarchia egykori tábori imámja, majd később budai főmufti) vezetése alatt érkeztek.
A Rongyos Gárda szembeszállt a terület átvételére érkező osztrák csendőrséggel és Ágfalvánál vissza is szorították őket. A vezetők következetesen megtagadták a magyar kormány parancsát a visszavonulásra és 1921. október 4-én Prónay Pál a felsőőri templom előtt bejelentette, hogy nem hajlandóak elismerni a békeszerződést és egy új államot kiáltott ki a vitatott területen Lajtabánság néven.
A Lajtabánságot természetesen egyetlen állam sem ismerte el és nem is tudta ellátni a hagyományos állami funkciókat – igaz, egy pesti nyomdában készültek lajtabánsági bélyegek, amelyek később igazi kincsnek számítottak a gyűjtők körében. A furcsa vállalkozás azonban egy fontos eredményt elért: az addig elutasító osztrákok Velencében végre hajlandóak voltak tárgyalóasztalhoz ülni a magyar kormánnyal a határ felülvizsgálatának kérdése kapcsán. Itt a magyar fél garantálta a rongyosok visszavonását, cserébe a soproni népszavazás kiírásáért. A megállapodásnak sikerült is érvényt szerezni, és Prónay csapatai hamarosan kivonultak a kérdéses területről. A Lajtabánság így alig egy hónapnyi fennállást követően, november 5-én szűnt meg létezni.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Már a titkosszolgálatban is könnygázzal töltött golyóstoll volt Fleming kedvenc fegyvere tegnap
- Revans Mohácsért, avagy így szenvedtek megsemmisítő vereséget a törökök 1687-ben tegnap
- A hősies pilóták sem tudták megakadályozni a történelem egyik legsúlyosabb légi katasztrófáját tegnap
- Egy zabolátlan hercegnő a francia udvarban: Lajos Ágost és Marie Antoinette egybekelése tegnap
- Felfedezte az átjárót Amerika és Ázsia között, majd a skorbut végzett Vitus Beringgel tegnap
- Kína uralkodói sokáig felváltva tűrték és üldözték a buddhizmust tegnap
- Dögvész és forróság a sivatagban: az 1270. évi tuniszi keresztes hadjárat tegnap
- Viktória királynő a haláltól, III. Napóleon unokahúga a magánytól mentette meg Türr Istvánt 2022.08.11.