Politikai kérdés is volt Budapest mielőbbi helyreállítása a forradalom után

Romok az Üllői úton (Kép forrása: Fortepan / Matthaeidesz Konrád)

Krahulcsán Zsolt: Hangulatjavító helyreállítás. A budapesti épületkárok kijavítása az 1956-os forradalom után című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 23. évfolyamának 6. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után szomorú kép tárult a fővárosiak szeme elé. A szovjet harckocsik és lövegek hatalmas pusztítást végezetek Budapest lakóépületeiben. A leomlott épületeket, belövésektől megsérült lakásokat, üzleteket, megsemmisült homlokzatokat mielőbb helyre kellett állítani.

A létrejött foghíjtelkeket be kellett építeni, de a legsürgetőbb feladat a tél közeledtével a romos épületekből, lakásokból kimenekült családok elhelyezése lett. Ez nem csak szociális, de politikai kérdés is volt, ami hatalmas kihívást jelentett az újraberendezkedő hatalom számára, hiszen a közhangulat a második szovjet intervenciót követően rendkívül szovjetellenes, a politikai helyzet pedig bizonytalan és képlékeny volt.

November 4-e után a hatalma stabilizálására törekvő kádári vezetés olyan társadalmi elégedetlenséggel és ellenállással találta magát szembe, amely ellen a kezdeti időkben csak a szovjet csapatok támogatásával, fegyveres erővel tudott fellépni.

Az 1956-os forradalom idején a fővárosban hozzávetőleg 5000 épület és majdnem 11 000 lakás sérült meg. Ekkorra még nemcsak a forradalom, de a világháború okozta sebek „begyógyítása” sem történt meg, így Budapest rendkívül leromlott városképpel rendelkezett már a forradalom kitörése előtt is.

Nagyon sok foghíjtelek, lepusztult, romos épület jellemezte a fővárost és a forradalom után a helyzet még súlyosabbra fordult. Az utcai felkelés nem összefüggő, hanem „pontszerűen” jelentkező károkat okozott és az egyes épületek drámai módon szimbolizálták a legsúlyosabb harcok helyszíneit, egyúttal látens módon emlékeztettek a forradalomra is – fogalmazott Tamáska Máté a tanulmányában. 

Az 1956-os utcai harcok (emlékezete) és a városban megsérült épületek újjáépítése közötti összefüggést a korabeli párt-és állami vezetés is hamar felismerte. Ráadásul Budapesten már a forradalom előtt is súlyos lakásínség volt, így 1956 őszét–1957 elejét a lakásszerzés időszakának is nevezhetjük.

A társadalom teljes ellenőrzésére törekvő pártállami diktatúra ekkor teljesen elvesztette a kontrollt az utca felett, így spontán módon, illegálisan elindult egy lakásfoglalási hullám, amely nem állt meg november 4-én, hanem folytatódott a következő évben is.

Az újjáépítés így nemcsak esztétikai, vagy szimbolikus értelemben (az ellenőrzés visszaszerzése az utca, a társadalom, a mindennapi élet irányítása felett) lett a hatalom számára kulcskérdés, hanem hatalmi, gyakorlati kérdésként is felmerült.

Az utcák, a terek, körutak rendezetlensége, a kaotikus viszonyok, a foghíjtelkek, a romos épületek látványa a rend, illetve a forradalmi káosz, öntörvényűség jele volt a hatalom számára, így politikai céllá vált az utcakép rendezettségének kérdése.

Krahulcsán Zsolt: Hangulatjavító helyreállítás. A budapesti épületkárok kijavítása az 1956-os forradalom után című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 23. évfolyamának 6. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére