Feltárják a Ptolemaioszok egykori központját
2012. szeptember 27. 15:09
Régészek az egyiptomi Ptolemaioszok egykori központja, Thmuis helyén végeznek ásatásokat, azon a helyen, ahol kétezer éve még pezsgő kereskedelmi élet folyt, s amely város az arab hódítás után is megőrizte jelentőségét.
Korábban
Régészek és diákok folytatnak ásatásokat a Nílus deltájában, a mai Manszúra városa mellett, ahol egykoron a virágzó Tel Timai, az ókori Thmuis kikötőjének romjai állnak. A város az időszámításunk előtti második és első században élte fénykorát, s a Ptolemaioszok központja volt. Eddig ugyan kevés ásatást végeztek a területen, de az biztos, hogy a kikötő egyike azon kevés helynek a Nílus-deltában, ahol papiruszokat találtak. Ezekre még a 19. század végén Edouard Naville bukkant egy római ház – ő így fogalmazott – könyvtárában.
A dokumentumgyűjtemény azonban a tűz martaléka lett, s bár Naville megpróbálta őket megmenteni és hazaszállítani, csak keveset tudott megőrizni az utókor számára. A Kairói Múzeumban illetve az alexandriai Grékó-Román Múzeumban jelenleg márvány- és néhány bronzszobrot, valamint csodálatos hellenisztikus és római kori mozaikdarabokat őriznek.
Thmuis (jelentése: „új föld”) nevét először Hérodotosz említi történeti munkájában. Az ásatások rámutattak, hogy a közeli Mendes – amely valószínűleg Thmuis előtt volt az Egyiptomot irányító Ptolemaioszok központja – az i.e. 4-3. században kezdett elnéptelenedni, s ezzel párhuzamosan nőtt meg a kikötőváros befolyása. Mendes valószínűleg a Nílus folyásának megváltozása miatt veszített jelentőségéből, s ennek köszönhette Thmuis, hogy a városban kikötőt építettek.
A város Josephus Flavius A zsidó háború című munkájában is felbukkan. Ebben Flavius elbeszéli, hogyan hajózott a későbbi császár, Titus a Níluson és kötött ki Thmuisnál. A település a második századra a mendesi nomosz (egyiptomi közigazgatási egység) központja, a negyedik században Egyiptom egyik legfontosabb városa, később pedig a korai kereszténység egyik központja lett; innen származott az Alexandriában mártírhalált halt Phileas, valamint Anba Mennas is. A város jelentősége a 641-es arab invázió idején sem kopott meg; valószínűleg a 10. században, egy lázadás idején néptelenedett el.
.
A város feltárását a Hawaii Egyetem kutatói kezdték meg még 2007-ben. Később csatlakoztak hozzájuk az egyiptomi Régiségügyi Legfelső Tanács szakemberei, akik a kikötő északi részén folytattak ásatásokat. A feltárt leletek – többek között kerámiák, érmék – rámutattak, hogy a kikötőt V. Ptolemaiosz ideje alatt rombolták le, ahogyan arról a rosette-i kő és más szöveges források is beszámolnak. De találták már egy törött Ízisz-szobrot, előkerült egy szentély, valamint egy Nagy Sándor kora előtti égetőkemence maradványa is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
