Bizonyított az egyiptomi Óbirodalom végét jelentő természeti csapás

„Az emberiség régóta küzd a klímaváltozás ellen” – szögezte le Christopher Bernhardt, a U.S. Geological Survey kutatója, a projekt egyik vezetője. „A többi kutatáshoz hasonlóan a mostani geológiailag is alátámasztja, hogy a társadalmak fejlődése néha elválaszthatatlan a klíma változékonyságával – legyen szó egy évtizedről vagy ezer évről” – fűzte hozzá.

„Még az ókori nagy piramisépítők is elbuktak, mivel nem tudtak választ adni a klímaváltozás jelentette kihívásokra. Ez a tanulmány azt bizonyítja, hogy a víz volt Egyiptom Achilles-sarka – ahogyan ma is az, a Földnek ugyanis hétmilliárd szomjas embert kell ellátnia” – fejtette ki Marcia McNutt, az USGS igazgatója.

A kutatók a Nílus-deltájából gyűjtöttek hétezer évestől kezdve egészen a modern időkig bezárólag pollen- és szénmintákat, hogy megtudják, milyen fizikai folyamatok mentek végbe az egyiptomi történelem során. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy a pollenek mennyire tükrözik a történelmi feljegyzésekben említett és régészeti leletek által tanúsított nagy ókori szárazságok nyomait. A szénmaradványok megvizsgálása azért volt fontos, mivel a száraz periódusokat gyakrak tűzvészek kísérték.

A Geology júliusi számában közölt tanulmányból kiderül, hogy hat- és háromezer évvel ezelőtt négy alkalommal csökkent a vizenyős területek pollenjeinek aránya, míg a széné nőtt. A négy közül kiemelkedik az a száraz periódus, amely 4200 éve tombolt, s amelynek komoly társadalmi következményei voltak. Az éhínség volt az egyik, ami az egyiptomi Óbirodalom sorsát megpecsételte, de a Közel-Kelet többi kultúrájának életére is nagy hatással volt.

A kutatás egy ötezer évvel ezelőtt történt szárazságra is rámutatott, amikor Alsó-és Felső-Egyiptomot egyesítették, Uruk (Irak) pedig összeomlott. A másikra háromezer évvel ezelőtt került sor a Mediterráneum keleti felén; ebben az időben bukott el az ugariti királyság, miközben Babilonban és a mai Szíria területén egyre több és több áldozatot szedtek az éhínségek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról