Szarmata kemencét találtak Kecskemét mellett
2009. november 20. 11:16
A Hun Birodalom egyik településének gazdagságát bizonyító leletekre bukkantak a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) régészei a Kecskemét mellett épülő Mercedes-gyár területén.
Korábban
Kecskemét határában, a Mercedes-gyár építéséhez kapcsolódó ásatások során már több szarmata és Árpád-kori települést feltártak a KÖSZ régészei. Az előkerült leletanyagok révén igen pontosan rekonstruálni lehet az itt élt népek életét, szokásait, most viszont az is kiderült, hogy a helyi közösség a korabeli viszonyok között meglehetősen gazdagnak számított.
Minderre egy késő szarmata-hun kori (4-5. századi) település feltárásakor derült fény. A régészek ugyanis rábukkantak egy olyan kemencére, amelyről - a sütőfelület átvágása után - kiderült, hogy készítői kővel rakták ki a platni alatti felületet. "Ez a gyakorlat, mely a kemence hőmegtartó-képességét növelte, ugyan általánosan leterjedt volt a szarmatáknál, de a korábbi feltárások során szinte kizárólag összetört kerámiaréteget találtunk, míg itt malomkövek és nagyobb, „járólap-szerű” kövek feküdtek szorosan egymás mellett" - mondta Wilhelm Gábor, a KÖSZ ásatásvezető régésze.
A kőben szegény Alföldön igen nagy értéket képviseltek a kőeszközök. A szarmaták mindennapi életében nélkülözhetetlenek voltak a kézimalmok, a két darabból álló gabonaőrlő alkalmatosságok. Beszerzésük a korabeli kereskedelem kiterjedtségét tükrözi, a szarmata településeken fellelhető példányok főként az Északi-középhegység területéről származnak.
A Kecskemét mellett feltárt szarmata település egy igen fontos, ősidők óta használatos kereskedelmi út mellett feküdt.
"A kemence sütőfelülete alatt talált nagyobb mennyiségű kőzet ilyen célú felhasználása a település átlagon felüli gazdagságát jelzi, melyet a további telepobjektumokból napvilágot látott számos késő római készítésű tárgy, átlagon felüli mennyiségű fémeszköz és jelentős számú késő szarmata kori díszkerámia is jelez. A település valószínűleg a 400-as évek első felében élte virágkorát, úgy tűnik, hogy a 420-as években a Duna–Tisza-közén ténylegesen is megjelenő Hun Birodalomnak az egyik gazdagabb, alávetett szarmata közössége lakhatta" – összegezte a tapasztalatokat Wilhelm Gábor.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap