2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Az eddig hittnél is korábban készült a világ legkorábbi ékszere

2009. július 7. 22:46 MTI

Az eddig feltételezettnél jóval idősebb a világ legkorábbi ékszere - az a kagylóból készült nyaklánc, amelynek szemeit egy nemzetközi régészcsapat fedezte fel Marokkó keleti részén egy mészkőbarlangban. Korábban 82 ezer évesre becsülték a leletet, ám most az üledék mélyebb rétegeiben is hasonló kagylókat fedeztek fel.

A Nassarius kraussianus puhatestű körömnyi nagyságú kagylóját átfúrták, s okkerrel színezték a kőkorszaki ékszerkészítők. Az archeológusok összesen 47 ilyen "gyöngyszemre" bukkantak a Galambok barlangjában, Taforalt közelében - olvasható az Oxfordi Egyetem honlapján. A kagylók a modernkori emberi szokások kialakulása körül kibontakozott vita középpontjába kerültek. A régészek közül sokan ugyanis a kagylóból fűzött gyöngysorokban annak a bizonyítékát látják, hogy a modern ember kifinomult szimbolikus tárgyi kultúrát fejlesztett ki.

Eddig a gyöngyfűzési "világversenyben" a dél-afrikai Blombos barlang vezetett, ahol 41 darab Nassarius kraussianus kagylót találták - az ékszer korát 72 ezer évesre becsülték. A régészek azért tartják különösen értékesnek a marokkói leletet, mivel hasonló kagylóékszereket készítettek földrajzilag egymástól oly távol eső térségek lakói.

Mint a kutatást irányító Nick Barton, az Oxfordi Egyetem régészprofesszora rámutatott, a leletek azt bizonyítják, hogy a gyöngykészítés "iparága" egymástól függetlenül fejlődött ki különböző kultúrákban. A felfedezés tanúsága szerint a modern ember fejlődésének igen korai szakaszában, 110 ezer évvel ezelőtt alakult ki a szimbólumok iránti fogékonysága. A régészek szerint Európában az ember megjelenése óta, 40 ezer évvel ezelőtt kezdett szimbolikus tárgyakat készíteni.

A Taforalt közelében folyó ásatások során egy temetőt is felfedeztek, amelynek korát 12 500 évesre becsülik. A feltárások során egyaránt találtak felnőtt- és gyermektemetkezéseket. Az utóbbiak sírjai új adalékokkal gazdagították a korai temetkezési szokásokról alkotott nézeteket: a kicsik közül sokakat olyan kő alá helyezték végső nyugalomra, amelynek oldalait vörös okkerrel színezték, a felnőttek sírját viszont kosszarvakkal jelölték meg.

Nick Barton professzor szerint a két felfedezés arra enged következtetni, hogy a Taforalt melleti barlang évezredeken át szolgált menedékül a térség lakosságának, legfőbb vonzerejét valószínűleg a közelben lévő patak jelentette - olvasható az Oxfordi Egyetem honlapján.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár