2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Megtalálták a világ legrégibb ékszereit

2007. június 7. 11:00

Szenzációs bejelentést tettek az oxfordi régészek, akik szerint a marokkói ásatásaik során a világ legrégibb, 82 ezer éves ékszereire bukkantak rá.

Az Oxfordi Egyetem Régészeti Intézete által vezetett nemzetközi, marokkói, francia, német és angol régészekkel dolgozó kutatócsoport egy marokkói barlangban bukkant a 82 ezer éves kagyló nyakláncra. Nick Barton, az intézet vezetője szerint a korábbi leletekkel együtt ez arra utal, hogy abban az időben nagyon elterjedt volt a nyaklánckészítés Afrikában.

A kézzel készített nyakláncot Marokkó keleti részén, a Taforlathoz közeli Galambok barlangjában találták meg, a térség történetét kutató 4-5 éves ásatás során. A folyótorkolatokban megtelepedő, Nassarius kraussianus nevű, puhatestű üledékfaló faj vázából készült 12 kagylóból álló nyaklánc minden darabjába apró lyukat fúrtak, majd vörösre festették azokat.

Hasonló leleteket már korábban több helyen is találtak, így Algériában, Tunéziában, Izraelben és Dél-Afrikában, amelyek szinte egytől egyig ebből a korból származnak. A maradványok pontos datálása még hátravan, ám a kutatók szerint több, mint biztos, hogy az eddig előkerült ősi ékszerek közül ezek lehetnek a legrégibbek.

A legnagyobb kérdés "az lehet az evolúciós kutatásokban, hogy az emberek milyen korán kezdtek el tudatosan gondolkodni, és viselkedni". A professzor szerint "a hasonló díszek a növekvő önazonosságot, és az emberek közti identitás kialakulását jelölik, hiszen a kulturális előretörések nagy szerepet játszottak az emberi fejlődésben". A lelet egyben arra is utalhat, hogy az emberek már az európai ékszerkészítés előtt 40 ezer évvel is gyárthattak egyszerű szimbolikus tárgyakat.

A hír kapcsán azonban az oxfordi lapok hasábjain megjelent hozzászólásokban több helyen is kifogásolták a bejelentés részleteit, ugyanis szerintük egyrészt addig nem kéne hasonló szenzációkat közzétenni, amíg nem datálták a leleteket, másrészt pedig a tengeri kagylókon talált lyukak nem feltétlen emberi tevékenységtől eredhetnek, lehetséges hogy valamilyen kisebb ragadozó fúrta azokat. Más olvasók az ékszerek fotóinak hiányát kifogásolták, amely szerintük aláássa a bejelentés hitelességét.

A felfedezés részletei a Proceedings of the National Academy of Sciences legújabb számában olvashatók.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár