2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Középkori kincset találtak Paks határában

2008. április 28. 15:30

Paks határában egy különleges kincsleletet hoztak a felszínre a szakemberek, amely a 14. század első felének gazdasági viszonyait segíthet jobban megérteni.

A feltárás első szakaszában egy elpusztult középkori település korábbi lakóházainak maradványai kerültek felszínre. A régészeti kutatást folyamatosan segítő műszeres leletfelderítés során egy agyagedénybe rejtett éremkincslelet is előkerült: a törött cseréppel lezárt fazékban, egy szövetzsákban több mint 2300 darab ezüst ún."bécsi dénárt" rejtettek el. Az előzetes szakértői vélemények szerint a kincset gazdája legkorábban az 1320-as, 1330-as években áshatta el.

Még több kép az [origo] galériájában

A jelentős leletanyag szakszerű kibontása, restaurálása és osztályozása jelenleg is a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatnál zajlik, szakértők bevonásával. A régészeti leletek természettudományos vizsgálatait a Szakszolgálatnak erre a feladatokra specializálódott laboratóriumában végzik.

Mit tegyünk, ha hasonló kincset találnánk?
A 2001. évi LXIV. törvény értelmében, amely a kulturális örökség védelméről rendelkezett, "A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal - beleértve az ásványi vagyon kitermelést is - (a továbbiakban: fejlesztések, beruházások) a régészeti lelőhelyeket - az e törvényben meghatározottak kivételével - el kell kerülni. A régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Amennyiben a feltáráson előkerülő régészeti leletek a helyszínen nem őrizhetők meg, azokat elsősorban a feltárást végző illetékes múzeumban vagy országos szakmúzeumban kell elhelyezni... Régészeti feltárás - amennyiben jogszabály másképpen nem rendelkezik - feltárási engedély alapján végezhető. Az engedélyt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal adja ki.

Amennyiben a Hivatal nem ír elő kikötést szakhatósági nyilatkozatában, vagy a földmunka nem engedélyköteles és régészeti lelet kerül elő, a munkát azonnal fel kell függeszteni és amellett, hogy a lelőhely védelméről gondoskodnak az esetet jelenteni kell a jegyzőnek, a korábbi jogszabályi gyakorlatnak megfelelően.

Az előírások megsértői örökségvédelmi bírsággal sújtandóak: a védett régészeti lelőhelyek esetében, ha a védetté nyilvánító rendelet erről másképpen nem rendelkezik a bírság mértéke 100 ezertől 250 millió forintig, nyilvántartott lelőhely esetében 10 ezertől 25 millió forintig terjedhet."

Azaz: ha bármilyen, hasonló leletbe botlanánk, ásatás, feltárás vagy hasonló tevékenység előtt mindenképp kérjük ki a területileg illetékes múzeum régészeinek véleményét. Az ügyben a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat szakemberei is szívesen segítenek az érdeklődőknek. További részletek
A kutatók analizálják az edény tartalmát, az előkerült üledéket, a növényi és egyéb szerves maradványokat, illetve ennek keretében pollenanalitikai, archeobotanikai vizsgálatokra is sor kerül. A vászonzsákocska fémsók által konzerválódott maradványait a Szakszolgálat egyik partnerintézményébe szállítják át; a kerámia nyersanyagát pedig a lelet különlegességére való tekintettel a laboratóriumban petrográfiai elemzéssel vizsgálják meg.

A pénzek kibontását az a szerencsés körülmény is segítette, hogy azok az edényen belül nem korrodálódtak össze, a fazekat kitöltő laza talajban az egyes érmék jó állapotban maradtak meg így már az első tisztítás után azonosíthatóak a meghatározás szempontjából perdöntő éremképek. A kutatók számára ismert "régészeti horizontba" tartozó leletegyüttes különleges értékét az adja, hogy hiteles régészeti feltárás során került elő, mintegy zárt egységként, sértetlenül, azaz az elrejtés óta senki nem fért hozzá. Az edényből előkerült érmék hasznos adalékul szolgálnak a 14. század első felének gazdasági viszonyaira, a régió és az elpusztult település történetére egyaránt. Az ásatás kezdeti fázisában előkerült leletet a feltárók szerint több jelentős felfedezés is követheti majd.

Még több kép az [origo] galériájában

A régészek számára további különös és izgalmas felfedezéseket rejthet a Paks határában elpusztult középkori település. A feltárás adottságai között igazán különlegesnek számít, hogy a kutatással érintett terület feltehetően a hajdani település központján halad át, érintve annak templomát, temetőjét és lakóházait, amelyeket így az itt kutató régészeknek alkalmuk lesz teljes egészében feltárni, és újabb reprezentatív leletanyaggal gazdagítani a korszak anyagi kultúrájára vonatkozó ismereteinket.

Legutóbb 2002-ben számoltunk be hasonló szenzációról: akkor 1,3 kilogramnyi, 261 darab aranypénzt találtak Újfehértón, Kelet-Magyarországon. A kincs nagyjából százmillió forintot ért.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár