2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kelta edényeket égettek Bátaszéken

2007. október 11. 17:00

Rendkívül sikeres ásatásokat folytat egy mintegy 20 ezer négyzetméteres területen a kálváriadombi Bátaszéken a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat, ahol római kori maradványokra bukkantak a régészek.

A 2007. augusztus 6-a óta folyó ásatásokon a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) többperiódusú bronzkori megtelepedés nyomára bukkant és egy római kori bennszülött (kelta) településrészletet is feltártak. Az i.e. 1500 körüli, középső- és kései bronzkorból talált leletek a mészbetétes és halomsíros kultúra nyomaira engednek következtetni.

A munkálatok során a római kori településen több - kemencével ellátott - házat, műhelyeket, különálló kemencéket, kutakat, számos gödröt és egy árkot azonosítottak be a régészek. A házak és műhelyek kissé szabálytalan alaprajzú, négyszögletű, kb. 5-7 x 4-5 méter hosszú, tipikus római kori kelta építmények. Bennük cölöplyukak, gödrök, ill. esetenként kemencék találhatók, iletve látható az épületek többszörösen megújított döngölt padlója is.

Az egyik legértékesebb leletnek egy jó állapotban lévő kelta edényégető kemence számít, amely nagy számban tartalmaz kerámiát. Megkezdődtek a tárgyalások a feltárt objektum kiemelésére, ugyanis a Bátaszéki Tájház jelezte igényét a kemence kiállítására. A leletanyag többi része a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményét gyarapítja majd.

A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) legfőbb célja a régészettudomány szakmai megerősítése és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nagyberuházások régészeti kutatásának közvetlen állami szolgáltatásként való biztosítása - olvashatjuk a szervezet tájékoztatójában. Feladataihoz tartozik a kiemelt jelentőségű, vagy veszélyeztetett helyzetű műemlékek és környezetük komplex, mintaértékű kutatása, tervezése és restaurálása. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium felügyelete alá tartozó Szakszolgálat célja az egységes kutatási, dokumentációs, leletkezelési és adatkezelési standardok megalkotása, valamint elősegíteni a régészeti örökségvédelmi forrásainak hatékony, átlátható és egységes szakmai standardok és eljárásrend alapján történő felhasználását. A KÖSZ 2007 tavasza óta országszerte koordinálja az autópályák mentén, illetve egyéb jelentősebb építkezések körzetében végzett ásatási munkálatokat.
Mindezek mellett sikerült azonosítani egy pleisztocén folyómedret, amely a szakértők véleménye szerint a Sárvíz egykori mellékfolyója lehetett, azonban legkésőbb 10-15 ezer éve feltöltődött.

A folyómeder felső üledékrétege nagy számban tartalmazott kagylókat és csigákat. A későbbi korokban (főleg a római korban) agyagnyerő gödröket és kutakat létesítettek a helyszínen.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár