Összeférhetetlen tudós volt a gravitációs elmélet atyja
2007. április 2. 17:45
Kétszáznyolcvan éve, 1727. március 31-én halt meg Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász.
Korábban
Az inspiráló almafa
Newton a Woolsthorpe-by-Colsterworth nevű falucskában született 1642. december 25-én, pontosan három hónappal azután, hogy apja meghalt, ráadásul koraszülöttként jött világra, rendkívül kis súllyal. Hároméves volt, amikor anyja újra férjhez ment, a kisfiút pedig nagyanyjánál hagyta. Newton nem szerette mostohaapját és ellenséges érzelmeket kezdett táplálni anyja iránt is, amiért cserbenhagyta, későbbi beszámolója szerint legszívesebben házukat is rájuk gyújtotta volna.A Trinity College oktatási rendszere Arisztotelész tanításaira épült, de Newtont jobban érdekelték Descartes, Galilei, Kopernikusz, Kepler írásai. 1665-ben fedezte fel a binominális tételt és kezdte kialakítani a matematikai kalkulus-elméletet. Amikor a nagy pestisjárvány miatt az egyetem bezárta kapuit, és Newton másfél évig otthon rostokolt, minden idejét a kalkulusnak, az optikának és a gravitáció kérdésének szentelte. 1666-ban fogalmazódott meg az ekkor még csak 24 éves tudósban a differenciálszámítás, a színelmélet, a centripetális erő, a mozgástörvények és a gravitációs vonzás elmélete.
A máig népszerű történet szerint a gravitáció törvényének megalkotásához egy fáról a földre pottyanó alma adta az inspirációt. Az eseményt Newton asszisztense örökítette meg memoárjában s Voltaire is beszámolt a jelenetről: "Miért esik az alma mindig a földre, tette fel a kérdést magának. Miért nem oldalra vagy felfelé esik, hanem mindig a föld középpontja felé?" Newtont a gravitáció jelensége mellett az is foglalkoztatta, vajon a gravitáció egészen a Hold pályájáig érvényesül-e.
Newton és Leibniz egymástól függetlenül, más-más szemlélettel alkották meg a differenciál és integrál kalkulust. Bár Newton 10 évvel korábban dolgozta ki elméletét, mégsem publikálta attól tartva, hogy kortársai kigúnyolják. Leibnitzet plagizálással vádolták meg, emiatt elkeseredett ellenségeskedés támadt a két tudós között, amely nem csak az ő életüket árnyékolta be, de szakadáshoz vezetett a brit és az európai matematikusok között, és egy évszázaddal vetette vissza a brit matematikai analízist.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap