2006. december 15. 14:00
A Dunántúlon található várak közül jelentőségében kiemelkedik a Bakony törésvonalánál, a mély völgyekkel és függőleges sziklafalakkal határolt sziklagerincet ékesítő Veszprém vára.
A korabeli oklevelek és régészeti feltárások szerint már a 11. században jelentősebb település alakult ki a Séd patak mentén, amit Szent István az egyik püspökség székhelyének jelölt ki. A Szent Mihály székesegyházat oltalmazó várfalak a meredek szakadékos hegyoldalak szélén húzódtak végig, ennek oltalmában még az országra zúduló tatár lovasseregek támadását is sikerült kivédeniük az ide menekülteknek.
A 13. század végén a veszprémi püspökség sokat szenvedett a nagyhatalmú Csák nemzetségtől, akik az ellenpárti Kőszegiekhez tartozó egyházat kirabolták és felgyújtották, sok egyházfit legyilkolva. Miután Károly Róbert a 14. század első harmadában legyőzte a tartományurakat, Veszprém vidékére is béke költözött, megindultak a jelentősebb helyreállítások. Virágzása a 16. században hirtelen véget ért, amikor az országot bekebelezéssel fenyegető török hódítók egyre közelebb nyomultak hozzá. Mivel erődítményeit nem alakították hozzá a jelentős tüzérségi fegyvertárral felvonuló ellenséges haderő elleni védelemhez, a hódoltság korában összesen tizenhétszer cserélt urat a veszprémi vár.
| |
|
Veszprém a 17. században, rekonstrukció |
A közeli Székesfehérvárral és Várpalotával együtt a török hódítók dunántúli uralmának kulcsát jelentette, ezért meghódításáért nem sajnáltak semmilyen anyagi és emberáldozatot. A veszprémi püspökök a mohácsi csata utáni években a biztonságosabbnak ítélt sümegi várba menekültek, így a továbbiakban, Veszprémben a Habsburg császár által kinevezett várkapitányok parancsoltak, épületeiben főként a nagy létszámú helyőrség lakott. Első török ostromát 1552-ben szenvedte el, amikor Ali budai pasa csapatai egyheti vívás után foglalták el, majd innen tovább indultak a nógrádi várak ellen. Mivel három oldalról mély sziklaszakadék határolta, csak dél felől támadhatták eredményesen, ezért itt emelték legkorszerűbb védőműveit, az ágyúk számára kialakított olaszbástyát.
| |
|
Rohbock 19. századi metszetén |
Utolsó katonai szerepvállalása a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején volt, de Heister császári generális elfoglalása után puskaporral felrobbantatta védőműveit. A háborús idők elmúltával a Várhegyet ismét visszakapták az egyházi intézmények, egyetlen keskeny utcájának két oldalán sorra emelték a csodálatos barokk épületeket, amelyek rátelepedtek a középkori várfalakra, sőt azok udvarát egészen a meredély szélére tolva, új támfalakat húztak eléjük.
Ezek látszanak napjainkban középkori várfalaknak, melyeket eredeti formájukban a Tűztorony környékén találhatunk meg. A szűk utcák és ódon sikátorok romantikus hangulatáért nyaranként a turisták ezrei keresik fel a veszprémi belvárost.
MegközelítésTervezze meg útját a T-Online Térképpel!
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
szerkesztőségét!
