Hétvégi várkalauz: Esztergom

Géza fejedelem Esztergom székhellyel alakította meg azt a hatalmi központot, melyből kiindulva fia, István király létrehozta a keresztény magyar államot. Az eddig végzett régészeti feltárások szerint a római erőd romjait felhasználva újabb kőépületeket emeltek a hosszúkás sziklaháton, de a napjainkra fennmaradt objektumokat már III. Béla utasítására húzták fel a 12. század végén. Ennek központi magját a sokszögletű Fehér-torony alkotta, melyhez csatlakozott a rózsaablakkal díszített várkápolna a lakó és gazdasági helyiségekkel, míg az egyházi területen emelkedett a Szent Adalbert székesegyház az érseki és káptalani egyházfők házaival. Mindezt már kezdettől fogva erős kőfalak határolták, amelyek mögé húzódva a védők sikerrel verték vissza az 1242-es tatárjárás idején is az ellenség ostromát.

Nézzen a várról légifotókat a Civertan oldalán!

Miután IV. Béla király utasítására létrehozták Buda városát, az egész esztergomi Várhegy az érsekség tulajdona lett, a fontos kereskedőváros gazdasági jelentősége lecsökkent. A 14. század elején Csák Máté pusztította az érsekség birtokait, majd Vencel király csapatai el is foglalták. Esztergom virágzása Károly Róbert uralkodása alatt indult meg, a dúsgazdag érsekség ekkor jelentős építkezéseket végzett a Várhegyen. Virágzásának csúcspontját a reneszánsz műveltségű Vitéz János érseksége jelentette, amikor a folyó felöli oldalon a kortársak által megcsodált ebédlőpalota is megépült.

A középkori vár rekonstrukciós rajza

Az esztergomi érsek székhelyét II. Szulejmán török szultán serege 1543-ban ostromolta meg és foglalta el. Az oszmán megszállás idején fokozatosan dőltek romba a középkori magyar építészet remekműveiként számon tartott székesegyház és palota részei. Hadászati szerepét, mint Buda egyik elővára töltötte be, az osztrák és az oszmán hadvezetés egyaránt minden erőfeszítést megtett a bevételére.

Houfnagel 17. századi metszetén

Az 1594-es viadalánál esett el Balassi Bálint, a korszak legjelentősebb reneszánsz költője. Az esztergomi törökök hajóhidat építettek ki a túlpartra, és innen indítottak rablóportyákat a felvidéki települések meghódoltatására és kirablására. A Várhegyen kívül még védőművek oltalmazták a Duna mentén végignyúló Vízivárost, a Szent Tamás hegyi palánkot a középkori szabad királyi város területén a hódoltság idejében kialakult Rácvárossal egyetemben.

Még több fotó a várról - nézze meg!

A török uralom alól véglegesen 1683 őszén Sobieski János lengyel király szabadította fel, az ő emléktábláját ma a Duna menti Vízivárosban láthatjuk. Utoljára a Rákóczi-szabadságharcban játszott katonai szerepet, amikor rövid ideig a felkelők tartották hatalmukban. Védműveit a 18. században fokozatosan, majd 1856-ra a régebbi templom helyén elkészült a monumentális méretű Bazilika. Bár tervek készültek annak oldalszárnyainak kiépítésére is, de szerencsére ezek nem valósultak meg, így a középkori királyi székhely maradványait az 1930-as esztendők óta tartó régészeti kutatásokkal napvilágra tudták hozni a szakemberek. Az egykori magyar uralkodóknak szállást nyújtó helyiségek megóvására és bemutatására indított nagyszabású munkálatok még napjainkban is tartanak, de a Vármúzeum új épületszárnya már tárt kapuval fogadja az érdeklődőket.

Megközelítés

Tervezze meg útját a T-Online Térképpel!