2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A muszlim és keresztény hatalmak közt lavírozva szedték áldozataikat a hírhedt asszaszinok

2021. augusztus 1. 17:00 Múlt-kor

Egy hegyvidéki misszió kezdete

909-ben egy magát Muhammad utódjának tartó lázadó, Abdullah al-Mahdi Billah (873 – 934) lépett fel, és ragadta magához a hatalmat Ifrikijában, amely körülbelül a mai Tunézia területén található. Ő és örökösei páratlan sikerrel hódították meg a korabeli muszlim világ jelentős részét, uralmuk súlypontja Egyiptom lett.

Hogy a Mohamedtől való származásukat kihangsúlyozzák, magukat Fátimida dinasztiának nevezték el. Az iszmáilita siítákhoz tartozó Fátimidák komolyan vették a missziós tevékenységet, ami ahhoz vezetett, hogy mind a szunniták, mind pedig a tizenkettes síiták komoly ellenérzéseket tápláltak irántuk. Köreikben a Fátimidák a gonoszság és a feslett erkölcs megtestesítői voltak.

Az iszmáilitákon belül egy újabb örökösödési kérdés okozott szakadást. Al-Musztanszirnak, a kilencedik Fátimida kalifának az idősebb fia lett volna a jogos örököse, a nagyvezíre azonban a fiatalabbat támogatta és sikerrel emelte trónra.

Az idősebb fiú, Nizar al-Musztafa azonban fegyvert ragadott, hogy érvényt szerezzen az örökségének, ám vereséget szenvedett, elfogták és kivégezték. Az iszmáiliták egyiptomi, szíriai és jemeni képviselői elismerték a változást, azonban az iraki és a perzsa ág Nizár öröklését támogatták.

A Fátimidák missziós tevékenységének keretében tanították ki Haszan-i Szabbáht (1050 k. – 1124), egy perzsiai születési férfit, aki később visszatért a mai Irak északi részére, hogy ott terjessze az iszmáilita tanokat. 1090-ben elfoglalta a később hírhedtté vált Alamut erődjét. Ez egy tudatos stratégia volt a részéről, mivel zömmel ellenséges környezetben kellett működnie, egy olyan területen, ahol az iszmáilita tanok nem vertek gyökeret.

Amikor 1095-ben Nizárit kivégezték, Haszan-i Szabbáh megszakította a kapcsolatot az egyiptomi uralkodóházzal, és a nizáritákon belül új rendet alapított.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Hasszan-i Szabbáh (k), az asszaszinok rendjének létrehozójaAlamut várának romjai a mai IránbanSzaladinAz asszaszinok előszeretettel csaptak le célszemélyeikre nyilvános eseményeken, például a pénteki imádságokonNéhány esetben keresztes vezérek is áldozatul estek a szinte bárhova beépülni képes, hónapokig, de akár évekig rejtve maradó asszaszinoknakSzandzsár ibn Malik Sah (k, zöldben), Kelet-Perzsia uralkodója azután kötött békét az asszaszinokkal, hogy ágya mellett egy tőrt talált a földbe szúrva.Maszjaf vára, az asszaszinok szíriai központja.Alamut mongol ostromaAlamut ostroma
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár