10 érdekesség az asszaszinokról
2015. február 24. 11:06
1. A síita iszlám iszmáilita (hetes) ágához tartozó vallási közösséggel, a Nyugaton asszaszinokként ismert nizáritákkal kapcsolatban rögzült kép túlnyomórészt legendákra épül.
2. A nizáriták központját, a mai Irán területén található Alamut várát 1090-ben hódította meg a rend alapítójának tekintett Haszán-i Szabah. Az erődöt 1256-ban foglalták el a mongolok.
3. Bár a közösségért saját életüket is feláldozó nizáriták, a fidá'ik valóban számos politikai gyilkosságot követtek el, a merénylőkkel ellentétben nem öltek civileket.
4. A fidá'ik az ellenséges muszlim hatalmak katonai és politikai vezetőit – a megfélemlítés szándékával – általában nyilvános helyeken gyilkolták meg.
5. Az asszaszin kifejezés a hasisiyya szóból származik, amelyet a muszlimok a társadalomból kitaszított elemekre is használtak, Európában azonban ennek alapján terjedt el a kábítószerező nizáritákról szóló legenda.
6. A nyugat-európai forrásokban elsősorban azért rögzült a hasisszívó nizáriták képe, mivel nem tudták másképpen magyarázni irracionálisan önfeláldozó viselkedésüket. A szunnita muszlim szerzők írásaiból kiinduló asszaszin legendák – részben a kereszteseknek köszönhetően – a 12-13. században jelentek meg Európában.
7. Az egyik legelterjedtebb legenda szerint a Hegyi Öregként ismert Rasid ad-Dín Szinán „földi paradicsomot” hozott létre, hogy a bedrogozott fidá'ikat az érzéki örömökhöz való visszatérés ígéretével küldje a halálba.
8. A halálugrás-legenda – amely szerint a fidá'ik hűségük bizonyítása és az ellenfél megfélemlítése érdekében gyakran ugrottak le magas tornyokból – valószínűleg egy Nagy Sándorhoz köthető anekdota továbbélése volt.
9. Marco Polo Perzsiában hallott történeteket és ismert legendákat vegyítő leírása évszázadokon át meghatározta Európa asszaszin-képét. Szavait egyes orientalisták még a 19. században is tényként fogadták el.
10. A nizáriták még ma is megválasztják vezetőjüket. A brit milliárdos IV. Aga Khan a nizariták 49. élő imámja.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
- Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap