A 19. századi „vámpírmániát” valódi beszámolók indították el
2019. október 31. 16:43 Múlt-kor
Bram Stoker klasszikus horrorregénye, az 1897-ben megjelent Drakula eredeti kézirata tartalmazott egy előszót, amely végül nem jelent meg a kiadott műben. A kivágott szövegben az író hitet tesz amellett, hogy műve nem pusztán a képzelet szüleménye: „Igen szilárd meggyőződésem, hogy nem fér semmiféle kétség ahhoz, hogy az itt leírt események valóban megtörténtek, bármennyire hihetetlenek és felfoghatatlanok első látásra. Meggyőződésem továbbá, hogy bizonyos mértékig mindörökre felfoghatatlanok is maradnak.” Miért gondolhatta így az író?
Korábban
Titokzatos esettanulmányok
Drakula gróf alakja egyfajta csúcspontja volt annak a Kelet-Európában két évszázadon át szilárdan élő hitnek, hogy léteznek élőholtak, akik az élők közt járnak, és vérükből táplálkoznak.
Stoker és más 19. századi gótikus írók egyik legmeghatározóbb ihletője egy 18. századi francia bencés szerzetes és kiemelkedő teológus, Antoine Augustin Calmet munkája volt.
Calmet kétkötetes műve, a Disszertációk az angyalok, démonok, és szellemek megjelenéséről, valamint Magyarország, Bohémia, Morvaország és Szilézia vámpírjairól 1746-ban jelent meg, és a vámpírokkal kapcsolatos korabeli folklór valóságos kincsestára.
A szerző gondosan összegyűjtött és megvizsgált számos, a kontinens keleti régióiból a 17. század végén és a 18. század első felében érkező, vámpírtámadásokról szóló beszámolót.
E történetek intenzív tudományos vitát gerjesztettek, melynek során filozófusok és orvosok sora igyekezett feloldani a beszámolók hihetetlensége és forrásaik hagyományos megbízhatósága közti ellentmondást.
A francia szerzetes a mű előszavában számolt azzal, hogy a természetfeletti erők komoly tanulmányozása kritikát és gúnyt válthat ki, azonban kitartott amellett, hogy az ilyen szavahihető forrásokból származó vallomások túl részletesek, és egyúttal túlságosan egybevágóak ahhoz, hogy egyszerű képzelgésként vagy merő kitalációként elvesse őket. A vámpírokról szóló különféle leírások szerinte gondos tanulmányozást igényeltek.
Calmet számos olyan beszámolót gyűjtött össze, melyekben a tanúk olyan halottakat láttak, akik „visszatérnek a földre, beszélnek, járnak, falvakat fertőznek meg, visszaélnek emberekkel és állatokkal, közeli hozzátartozóik vérét szívják, elpusztítják egészségüket, végül pedig halálukat okozzák.” Eme élőholtakat, írta Calmet, „vámpíroknak nevezik.”
A gyűjtemény egyik leghíresebb írása egy osztrák hadisebésztől, Johann Flückingertől származott. Az orvos egy bizonyos Arnold Paole, egy szerb faluból származó katona esetét jegyezte le, aki állítólag egy vámpír áldozatává, majd maga is vámpírrá vált.
Hogy a rajta ülő rontást megszüntesse, Paole az állítólagos vámpír sírjából vett földet evett, és bekente magát az illető vérével. Ezt követően visszatért megszokott életéhez a tanyán, de hamarosan szekérbalesetben életét vesztette.
Körülbelül egy hónappal halála után a falubéliek azt állították, Paole feltámadt a sírból, és több embert meggyilkolt. Emellett haszonállatokra és más állatokra is rátámadt, és minden csepp vérüket kiszívta.
A gyanakvó falusiak kiásták Paole holttestét. Teljesen épnek tűnt, és még a körmei és a haja is úgy tűnt, mintha nőttek volna halála óta.
A koporsó belseje a friss vértől piroslott, ami egyértelműen igazolta a gyanút: a jelenlévők nem voltak restek, azonnal „karót vertek szívébe, amitől hangos nyögést hallatott, és súlyosan vérzett.”
Ezt követően a falubéliek több más halott sírját is kiásták, akikről úgy tartották, vámpírrá változhattak, és hasonló eljárásban részesítették őket, hogy biztosan holtak maradjanak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
